A Marson tényleg óriási „sárkánypikkelyek” hullámzanak a felszínen?

A NASA Curiosity marsjárója olyan furcsa, óriási, sokszög alakú képződményeket fotózott a vörös bolygón, amelyek első pillantásra leginkább hatalmas, fosszilis hüllőpikkelyekre emlékeztetnek. Még soha nem találtak ilyen tömeges előfordulást ezekből a különleges formákból, amelyek több méteren keresztül szinte összefüggő szőnyegként borítják a marsi talajt. Emiatt újabb vizsgálatok indultak, mivel ez a felszíni mintázat olyan, mintha egy ősi, ismeretlen élőlény maradványait látnánk – ám a tudósok szerint ennek inkább vízhez köthető geológiai háttere lehet.

Meglepő mennyiség az Antofagasta-kráter körül

A fotók a Gale-kráterben emelkedő Mount Sharp (Aeolis Mons) oldalában, az Antofagasta nevű, fiatal, körülbelül tíz méter átmérőjű becsapódásos kráterhez vezető úton készültek. A fekete-fehér és színes felvételeken is jól kivehetők ezek a “méhsejt-mintázatú” sokszögek, amelyek kiterjedése messze meghaladja az eddig megfigyelt hasonló formációkét.

A formák eredetét egyelőre homály övezi, a kutatók azonban arra gyanakodnak, hogy ezek a mintázatok egykor nedves iszap kiszáradása, illetve a felszín alatti jégkristályok mozgása révén alakulhattak ki. A marsjáró számos képet és kémiai adatot is rögzített, hogy a kutatók pontosabban megfejthessék a képződmények kialakulásának okát.

“Állatutánzatok” mindenütt a vörös bolygón

A Marson nem ritka, hogy látszólag állati vagy ismerős földi formák tűnnek fel: a Curiosity az elmúlt évek során fotózott már “pókszerű” repedéseket, korallszerű sziklákat, teknősszerű rögöket, sőt tojás alakú köveket is. Ezek többsége azonban csak a pareidolia nevű jelenségnek köszönhető, vagyis az emberi agy hajlamos jelentést keresni véletlenszerű alakzatokban.

Éppen ezért, akár a sárkánypikkelyekre emlékeztető formák, akár más “állatutánzatok” bukkannak fel, valójában geológiai folyamatok állnak a háttérben – de minden ilyen felfedezés újabb lehetőséget ad arra, hogy megértsük a Mars múltját és a víz egykori szerepét a bolygó fejlődésében.

2026, adrienne, www.livescience.com alapján