Az ősi Marsot félig óceán borította

A Mars ma poros és kopár, de új kutatások szerint egykor kék bolygóként tündökölhetett. A legfrissebb elemzések alapján az egész északi féltekét egy hatalmas óceán boríthatta, amely legalább akkora lehetett, mint a mai Jeges-tenger. Mars-szondákról származó, nagyfelbontású képek porral fedett folyótorkolatokat, azaz deltaképződményeket mutattak ki. Ezek a formák szorosan hasonlítanak a földi folyódeltákra, amelyek ott keletkeznek, ahol a folyók nyugodt vizekbe — óceánokba, tavakba — torkollanak.

Az ősi tengerpart nyomai

A kutatást a Berni Egyetem csapata vezette, amely a Valles Marineris környékét vizsgálta, ez a Mars legnagyobb kanyonja, tízszer hosszabb, mint a Grand Canyon. A kanyonrendszer peremén olyan szerkezeteket azonosítottak, amelyek földszerű folyótorkolatokra emlékeztetnek. A szakértők szerint ezek a képződmények egy folyó beömlését jelzik egy tágas óceánba. Mindegyik lerakódás 3650-3750 méteres tengerszint feletti magasságban található, és hozzávetőleg 3,37 milliárd éve alakultak ki. Az azonos magasságban elhelyezkedő, hatalmas delták egy korábbi partvonalat rajzolnak ki a Mars északi síkságán – jelezve, hogy az északi féltekét teljes egészében elfoglalta az óceán.

Bizonyíték az „arktikus” Marsra

A kutatók több különböző űreszköz – például az ExoMars Trace Gas Orbiter, a Mars Express, a Mars Reconnaissance Orbiter – felvételeit használták fel, és először kaptak ilyen pontos képet a Mars ősi partvonaláról. A tanulmány első szerzője, Anna Grau Galofre szerint a hegyeket és völgyeket vizsgálva egyértelműen földi jellegű deltákra bukkantak, amelyek a homok és törmelék nyugodt vízben való lerakódásából keletkeznek. A kutatás megerősíti, hogy a Mars északi felén egy akkora óceán hullámzott több milliárd éve, mint ma a Jeges-tenger. Ez az óceán tehát nem spekuláció: a friss nagyfelbontású képek most először szolgálnak konkrét, jól beazonosítható bizonyítékként az ősi marsi partvonal létezésére.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján

Share on Social Media