Óriási vagyoni szakadék, hullámzó társadalmi mobilitás
A kutatás szerint egy 44 millió forintnyi (100 000 font, kb. 125 000 euró) plusz ingatlanvagyon átlagosan további 6,6 millió forintot (15 000 font) jelentett később a gyerekek számára, amikor elérték a húszas éveik végét. Gyakori volt, hogy ezek a fiatalok – elsősorban a tehetősebb családok fiai – gond nélkül tudtak Londonba költözni a kiemelkedően fizető állások miatt, míg a bérlők gyerekei szinte azonnal elvesztették az esélyüket a generációs vagyon felhalmozására.
Amerikában is hasonló helyzet alakult ki: a tehetősebb szülők nemcsak komfortosabb életkörülményeket, hanem jobb anyagi befektetéseket is tudnak biztosítani a gyerekeiknek, akik így magasabb fizetésekhez jutnak, mint a bérlők leszármazottai.
A londoni cím mindent visz
Részletesebben kifejtve, a kutatás arra jutott, hogy mindegy volt, milyen végzettséggel vagy foglalkozással rendelkeztek a szülők: elég volt, ha Londonban saját ingatlanuk volt, vagy ha később sikerült a fővárosba költözniük. Valószínűsíthető, hogy a városban uralkodó magas fizetések és a karrierlehetőségek tették lehetővé, hogy a lakáspiaci fellendülés gyerekei komoly vagyonhoz jussanak. Akiknek a szülei jól jöttek ki az ingatlanpiaci fellendülésből, később nagyobb arányban települtek át a brit fővárosba, amely az ország legdrágább ingatlanpiacává vált.
A siker viszont nem egyformán oszlott el: főleg a fiúk tudtak kimagaslóan jól fizető munkákat megszerezni, a lányokra ez a hatás nem érvényesült ugyanígy. Részletesebben kifejtve, a szülői vagyon különösen a férfiaknak nyitotta meg a felsőbb fizetési kategóriákat.
A fiatalok siralmas helyzete
Miközben a gazdag gyerekek stabil vagyoni és munkaerőpiaci előnyt élveznek, a fiatal britek többsége már lemondott a saját otthonról. Ma a brit lakásárak, a jövedelmekhez képest, messze a legmagasabbak a fejlett világban: egy átlagos ingatlan ára már meghaladja a 120 millió forintot (kb. 270 000 font). Részletesebben kifejtve, nemcsak drágábbak, mint bármelyik más OECD-országban, de az angliai lakások még a New York-i lakásoknál is zsúfoltabbak. A bérleti díjak négy éven belül akár 25%-kal is emelkedhetnek, ami tovább nehezíti a bérlők életét.
A fiatal diplomások fizetése lényegében egy fillérrel sem nőtt az elmúlt 15 évben, a Z-generáció mindössze kétharmadát keresi annak, amit a millenniumiak hasonló helyzetben kaptak. Nem csoda, ha a 18–30 éves britek negyede fontolgatja, hogy külföldre költözik – főként a megfizethetetlen lakásárak és a folyamatosan növekvő megélhetési költségek miatt.
