
Fiatalodó betegpopuláció – vészjósló számok
A The Lancet Oncology nemzetközi felméréséből kiderült, hogy 2013 és 2017 között az 50 év alattiaknál 27 országban nőtt a vastagbélrákos esetek száma. Bár a legtöbben továbbra is Észak-Amerikában és Európában betegek, Kelet-Európában, Ázsiában és Dél-Amerikában is emelkednek a mutatók. Konkrétabban: a városiasodott, mozgásszegény életmód, a megváltozott étrend és a környezeti ártalmak is hozzájárulnak ehhez az emelkedéshez. A szakemberek szerint megelőzés és időben végzett szűrések nélkül a vastagbélrák a következő évtizedekben is egyre több fiatalt érint majd.
Életmód, rossz szokások és a daganatos kockázat
A mindennapi táplálkozás döntő tényező. Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a vörös és feldolgozott húsok, valamint a cukros üdítők növelik a szervezetben a gyulladást, ezáltal a daganat kialakulásának kockázatát is. Egy kazahsztáni kutatás szerint az ott élők majdnem kétszer annyi húst fogyasztanak, mint a Rákkutatási Világalap által ajánlott heti 500 gramm – a halfogyasztás pedig mindössze a lakosság 8,6%-ánál éri el az ajánlott szintet. Ez súlyos egyensúlytalansághoz vezethet. Az elhízás is súlyosbítja a helyzetet, hiszen a túlsúly krónikus gyulladást okozhat, ugyanakkor a kutatások arra is rámutatnak, hogy sok beteg a diagnózis előtt váratlanul fogy.
Genetika: öröklött veszélyek
A fiatalabb életkorban kialakult vastagbélrák hátterében gyakran genetikai szindrómák állnak – például a Lynch-szindróma vagy a familiáris adenomatosus polyposis. Ezeket a tumorszupresszor gének hibái okozzák, amelyek jelentősen emelik a kockázatot. Az első tünetek – véres széklet, tartós emésztési zavar, hirtelen fogyás – gyakran maradnak észrevétlenek. Dr. Alexej Tsukanov genetikus rámutat: ha örökletes hajlam gyanúja felmerül, genetikai szűréssel és folyamatos ellenőrzéssel lényegesen javítható a túlélési esély.
A nem invazív, székletből végzett DNS-metilációs vizsgálatok (mint a BGI Genomics COLOTECT-teszt) már képesek nagyon korán kimutatni a vastagbélrákhoz köthető elváltozásokat.
Hiányzó szűrések és információs egyenlőtlenség
A szűrőprogramok európai és közép-ázsiai hozzáférése változó. Litvániában, Lettországban, Grúziában, Kazahsztánban országos szűrés működik, máshol azonban csak eseti tesztekre hagyatkoznak. Ezáltal sok eset csak előrehaladott stádiumban derül ki. A helyes tájékoztatás, a nyílt beszéd és a célzott oktatás sorsdöntő fontosságú a szűrés népszerűsítéséhez – hangsúlyozza Jemma Arakelyan, az Immunonkológiai Kutatóintézet tanácsadója.
Ma már világos: a vastagbélrák egyre fiatalabbakat is sújt, és az egészségtelen életmód mellett a szűrések hiánya okozza a legnagyobb veszélyt. A megoldás összehangolt fellépést, összefogást, felvilágosítást, életmódváltást és könnyen elérhető, korszerű szűréseket kíván. Az idő sürget – a trend megállítása közös felelősségünk.
