Vegyes növénykultúra: az új régi megoldás
A tudósok, köztük a LegacyNet projekt kutatói, azt vizsgálták, mi történik, ha egy mezőn kétféle füvet, kétféle pillangós növényt (például vörösherét és fehérherét) és két gyógy- vagy fűszernövényt (mint a lándzsás útifű vagy a cikória) vetnek el. Mindegyik növénycsoport más-más szerepet játszik: például a pillangósok képesek a légköri nitrogént megkötni, a mély gyökerű gyógynövények pedig a mélyebb talajrétegekből is felszívják a vizet. A cél egy fenntartható, természetközeli megoldás keresése volt a műtrágyahasználat csökkentésére.
A műtrágyák ára jelentősen megnőtt az utóbbi öt évben, és még ha valamennyire mérséklődött is, ma is jóval magasabb a 2021 előtti szintnél. Hasonlóképpen, a műtrágyák környezetkárosító hatása – üvegházhatású gázok kibocsátása, vízszennyezés – sem elhanyagolható.
Kísérlet a világ körül
A kutatás 26 helyszínen zajlott Európában, Észak-Amerikában, Ázsiában és Új-Zélandon, ahol legalább 3×5 méteres parcellákon vizsgálták az egynövényes és hatnövényes keverékek terméshozamát. Az egynövényes területeken kétszer annyi műtrágyát használtak, mint a kevert parcellákon. A többféle növényt tartalmazó parcellák felülmúlták az egyfajta füvet vető területeket: 11%-kal nagyobb hozamot adtak, pedig jóval kevesebb műtrágya került felhasználásra.
A pillangós növények természetes módon juttatták a „szabad” nitrogént a talajba. A jelenleg elterjedt gyakorlatban többnyire 70% perjefűt 30% fehérherével kevernek, de a kutatás szerint a két füvet, két pillangóst és két gyógynövényt tartalmazó keverék 18%-kal nagyobb hozamot ad, mint a jelenlegi gyakorlat.
Hasonlóképpen nem zárható ki annak lehetősége, hogy a gyökérzóna kiterjesztésével az ilyen keverékek szárazabb időszakokban is jobban teljesítenek.
Régi bölcsesség modern köntösben
Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, az egyfajta füvön alapuló intenzív gazdálkodás során a „zöld forradalom” után vált elterjedtté, amikor műtrágyák és modern technológiák elérhetővé váltak. A terméshozam ugyan növekedett, de mára világossá vált, hogy ennek súlyos környezeti ára is van, hiszen a műtrágya gyártása jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár.
A tudományos eredmények most már egyértelműen rámutatnak, hogy a növénydiverzitás visszahozása a rétekre jelentősen fokozhatja a terméshozamot és mérsékelheti a műtrágyázás okozta környezeti terhelést.
Alkalmazkodás a klímaváltozáshoz
A kísérlet azt is megmutatta, hogy melegebb, aszályosabb időszakokban a fajgazdag keverékek hozamelőnye tovább nőtt a hagyományos, egyfajú vetésekhez képest. Így a gazdák a jövőben kisebb környezeti lábnyom mellett kevesebb műtrágyával jobb termést érhetnek el – még a klímaváltozás jelentette kihívások közepette is.
Ez a természetközeli, költséghatékony megoldás két fronton is siker: a gazdák pénztárcája és a környezet egyaránt jól jár vele.
