A Biscay-öböl delfinjei: halálos csapda
A világon mintegy 2,7 millió közönséges delfin él a trópusi és mérsékelt övi tengerekben, legtöbbjük a cetfélék családjához tartozik. Az egyik legfontosabb téli gyülekezőhelyük a francia partoknál található Biscay-öböl, ahol bőséges a táplálék – például a szardínia és a szardella – ezért vonzza ide őket. Érdemes kiemelni, hogy ugyanez a terület Európa egyik legintenzívebb halászati régiója is. Bár a delfineket nem célozzák meg, rengeteg példány esik áldozatul a véletlenszerű fogásnak, vagyis a járulékos zsákmánynak: 2021-ben csak az öböl téli állományából mintegy 6900 delfint pusztított el a halászat, az akkori 180 000-es helyi populációból. Holott a korábbi felmérések még stabil egyedszámról számoltak be.
Új figyelmeztető jelek a parton
A hagyományos megfigyelések főként a hajókról vagy repülőkről észlelt delfinek számolására épülnek, viszont ezek a módszerek könnyen elszalasztják az állomány valós csökkenését. Ez különösen gondot jelent olyan lassan szaporodó, hosszú életű fajok esetében, mint a delfinek. A kutatók ezért a Biscay-öbölnél partra vetődött, elhullott delfinek vizsgálatával követték nyomon az élettartam és a túlélési arány alakulását. 1997 és 2019 között összesen 759 példányt vizsgáltak meg, az állatok fogainak rétegeiből megállapítva a pontos életkort. Szembetűnő változás, hogy a nőstények átlagéletkora 24 évről mindössze 17 évre csökkent. Ez a szaporulat visszaesését is maga után vonta: egyre kevesebb borjú születik.
Érdemes kiemelni, hogy 1997 óta 2,4 százalékkal lassult a populáció növekedése, miközben optimális körülmények között akár 4 százalékos is lehetne az éves gyarapodás. Jelenleg a valós érték inkább 1,6 százalék körül mozog, azonban a tényleges számok valószínűleg ennél is alacsonyabbak.
Változtatások és kilátások
2024-től a francia hatóságok januárban egyhónapos halászati tilalmat vezettek be a Biscay-öbölben, hogy védjék a delfineket. Bár az első eredmények szerint javulás tapasztalható, a kutatók szerint a tilalom időzítését a delfinek vándorlási szokásaihoz kellene igazítani, mert nem minden évben ugyanakkor érkeznek a térségbe. Más atlanti cetfélék, például a disznódelfin vagy a palackorrú delfin szintén hasonló veszélyekkel nézhetnek szembe, ezért ezek a tapasztalatok hozzájárulhatnak a tengeri élővilág védelmét szolgáló törvények, például az amerikai Tengeri Emlősök Védelméről szóló törvény (Marine Mammal Protection Act) vagy az európai Tengeri Stratégiáról szóló Keretirányelv (Marine Strategy Framework Directive) szigorításához.
Miért fontosak a delfinek?
A Biscay-öbölben a delfinek csúcsragadozók, létfontosságúak a táplálékhálózat egyensúlya szempontjából. Hiányukban a halállomány túlszaporodhat, ezek pedig túl sok planktonnal és növénnyel táplálkoznának, ami az egész ökoszisztéma összeomlásához vezethet. A fentiek tükrében csak tudatos, gyors döntésekkel előzhető meg a delfinpopulációk további hanyatlása. Az emberiség felelőssége, hogy megóvja az őt körülvevő élő és élettelen világot – mielőtt túl késő lenne.
