Láthatatlan ellenség az agyban
A légszennyezés alattomos veszélye a mikroszkopikus méretű szálló por (PM2,5) – ezek a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék az erdőtüzek füstjéből, autógázokból, gyárakból vagy építkezések porából származnak. Egy hajszálnál ötvenszer vékonyabbak, szabadon bejutnak a véráramba, ahol károsíthatják a szervezetet: nemcsak a tüdőt és a szívet, hanem az agyat is támadják. Korábbi kutatások összefüggést találtak a légszennyezés, a demencia, valamint a gyorsult szellemi leépülés között.
Ahol szmog van, ott hamarabb jelentkeznek a tünetek
A kutatók műholdas és helyi légminőségi adatok alapján becsülték meg minden vizsgált személy PM2,5-expozícióját, majd összevetették agyi elváltozásaikkal és egészségügyi előzményeikkel. Azoknál, akik szennyezett levegőjű környéken éltek, nemcsak több volt az elváltozás, hanem gyorsabban is jelentkeztek a tünetek: memóriazavar, beszédnehézségek, döntési problémák, sőt a mindennapi önellátás is hamarabb vált nehézzé.
Nincs teljes védelem, de a levegő minősége számít
A statisztikák szerint az Egyesült Államokban is évtizedek óta csökken a légszennyezettség mértéke, ám még néhány hónapnyi rossz levegő is növelheti az Alzheimer-kockázatot. Nemcsak a földrajzi elhelyezkedés, hanem például a passzív dohányzás vagy a vegyi anyagokkal végzett munka is befolyásolhatja az érintetteket – ezekkel a kutatás jelenleg még nem számolt. A környezet tisztasága mindenkinek meghatározza az esélyeit: a tisztább levegő nemcsak a tüdőnek, hanem az agyunknak is kulcsfontosságú védelmet jelenthet az Alzheimer-kór (Alzheimer’s Disease) ellen.
