
Miért repülés közben ürítenek?
A kutatók eredetileg egészen más céllal rögzítettek a madarak hasára hátrafelé néző kamerákat: meg akarták figyelni, hogyan emelkednek ki a vízből. Azonban túlnyomórészt ugyanazt látták: ürítést a levegőben. Mindezek ellenére a prózai indíttatású projekt úttörő eredményeket hozott az állati ürülék viselkedéstani kutatásában.
A legtöbb madármegfigyelő sosem gondol bele, hogy pontosan mikor és hogyan végzik szükségüket ezek a madarak, főleg a tengeren. Uesaka Leo, a Tokiói Egyetem tengerimadár-kutatója is meglepődve tapasztalta, milyen rendszeresek és gyakoriak ezek a légi események. Hasonló kutatások alapján ma már világos, hogy mindaz, amit a madarak „hátrahagynak”, kulcsszerepet játszik az ökoszisztémák tápanyagforgalmában.
A madárürülék szerepe a természet körforgásában
Külön figyelemre méltó, hogy a madárürülék, vagyis a guanó (ami valójában kevert ürülék, hiszen a madaraknak csak egy kimeneti nyílásuk – kloákájuk – van, ezért a vizelet is sűrű, kocsonyás anyagként távozik), hatalmas jelentőséggel bír a tengeri táplálékláncban és a környezeti tápanyagok elosztásában. Egyetlen faj is jelentős nitrogén- és foszforkészleteket juttathat vissza a tengerbe – ami elősegíti a planktonok, algák, végső soron a halak szaporodását is. Egyre több kutató vizsgálja, mennyiben és hogyan hasznosul a madárürülék az egyes élőhelyeken. Ez nemcsak „mulatságos” érdekesség, hanem komoly ökológiai jelentősége is van.
Sajátos viharsirály-módszer – higiénia vagy véletlen?
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a madarak elsősorban levegőben ürítenek higiéniai okokból, hogy elkerüljék a fészkük vagy tollazatuk beszennyeződését. Ez viszont csak a repülő egyednek előnyös – a vízen pihenő társak könnyen célponttá válhatnak.
Ennek ellenére úgy látszik, hogy a csíkos viharsirály ilyen „felgyorsított anyagcseréje” nem minden tengeri madárra jellemző – inkább csak közeli rokonaikra. A kutatók jelenleg is vizsgálják más fajok, például a fekete farkú sirály (angolul Black-tailed Gull) szokásait, de ott a kamerafelvételek szerint kevesebb az izgalmas tartalom.
Potyogó hősök a tápanyag-forgalom szolgálatában
Érdemes elgondolkodni azon, hogy ha a növények a Föld tüdejei, akkor a madarak által végzett szervesanyag-áramlás a természet „vérkeringésének” része. Minden élőlény hozzájárul ehhez, de a csíkos viharsirályok pökhendi magasságból, percenkénti ürítéseikkel külön kategóriát képviselnek – ezzel nemcsak a tengeri életet, de a kutatók kíváncsiságát is fokozzák.