Lenyűgöző színek és titokzatos élet
A magmakamra lenyűgöző színvilágáért több tényező felelős. A sárga és narancssárga árnyalatokat a kénben gazdag gázok festették a falakra, míg a sötétebb, kékes-fekete foltok a leomló kövek nyomai. A falakon élő mikroorganizmusok szintén hozzájárulnak a színekhez, bár a kutatók keveset tudnak ezeknek az élőlényeknek a természetéről. Időnként pára száll fel a terem sarkaiból, de ez csupán a csepegő víz és a világítást biztosító lámpák találkozásának következménye, nem pedig egy újabb kitörés előjele.
Ritka természeti furcsaság
A legtöbb vulkán magmakamrája az utóvulkáni tevékenység során lassan feltöltődik megszilárdult anyaggal, így sosem marad üresen. A Thríhnúkagígur azonban kivétel: a tudósok szerint a legutóbbi kitörés után a magma egyszerűen eltűnt, talán visszaszivárgott a földkéreg mélyére, miközben a kamra érintetlen maradt.
Három csúcs és izgalmas múlt
A kráter három, egymáshoz viszonylag közel fekvő, kb. 35 méter magas csúcsból áll. A legfiatalabb 4500 éves; erre épült a látogatók által használt bejárat és a felvonó, amelyet 2010-ben tudományos célokra telepítettek, de 2012 óta a turisták is használhatják. Mintegy 3120 négyzetméteres, tágas, katlanszerű aljzat fogadja a vállalkozó kedvűeket. Az egyik csúcs 5000 éve, a legrégebbi pedig 50 000 éve keletkezett, amikor Izlandot vastag jégréteg borította.
Biztonságban tekinthető meg
Jelenleg nincs jele annak, hogy a Thríhnúkagígur a közeljövőben ismét kitörne, bár a vulkán a Közép-Atlanti-hátság mentén, két távolodó kőzetlemez határán helyezkedik el. A szakértők szerint bátran látogatható, különleges kirándulás célpontjaként.
Ennek alapján megállapítható, hogy a Thríhnúkagígur nemcsak tudományos kuriózum, hanem egyedülálló földtani látványosság is, amely révén bepillantást nyerhetünk a Föld mélyének titkaiba.
