Emberek vagyunk, mennyire hasonlítunk a csimpánzokra
Az emberszabású majmok közül a csimpánzok – a bonobókkal együtt – számítanak az ember legközelebbi rokonainak. Széles körben elterjedt állítás, hogy a két faj DNS-ének csaknem 99 százaléka megegyezik. Ez a számszerű adat azonban jóval árnyaltabb képet mutat, ha mélyebben vizsgáljuk a genetikai különbségeket.
Mit jelent a hasonló DNS?
Az emberi és a csimpánz DNS-t ugyanaz a négy fő nukleotid építi fel: adenozin (A), guanin (G), citozin (C) és timin (T). Mindkét faj genomja megközelítőleg 3 milliárd ilyen „betűből” áll. A kutatók a szekvenciák összevetésekor azt vizsgálják, hány betű egyezik pontosan, illetve mennyire fedik át egymást az egyes szakaszok.
A kutatások eleinte azt mutatták, hogy a hasonló szakaszoknál csak minden századik „betű” tér el – a hasonlóság így több mint 98 százalékos. Érdemes megemlíteni, hogy két ember között ez a genetikai egyezés még nagyobb, nagyjából 99,9 százalék.
A különbségek mélyén
Bár az ismert, 99 százalékos egyezés csak az összehasonlítható, leképezhető szakaszokra vonatkozik, azokat a részeket, amelyek az emberben megtalálhatók, de a csimpánzban nem (vagy fordítva), gyakran figyelmen kívül hagyják. Ezek az úgynevezett beszúrások és kiesések – összességében a genetikai állomány mintegy 15-20 százalékát is érinthetik! Ha ezekkel a szakaszokkal is számolunk, a különbség már közelebb van az 5-10 százalékhoz. Egyes, még részletesebb vizsgálatok szerint a teljes genetikai eltérés akár a 15 százalékot is elérheti. Ennek fényében tehát jóval kevésbé vagyunk „majdnem egyformák”.
A különbségek döntő része a nem kódoló DNS-ben rejlik, amely bár nem termel fehérjét, a genom akár 98 százalékát is kiteheti. Ezek a régiók szabályozzák, hogy bizonyos gének mikor, hol és mennyire aktívak; gyakorlatilag kapcsolóként irányítják a szervezet működését. Egy apró változás ebben a rendszerben óriási hatással lehet külső és belső tulajdonságainkra.
Az eszköztár közös, a használat eltérő
A csimpánz és az ember genomja gyakorlatilag ugyanabból a genetikai „alapanyagból” épül fel, vagyis az eszköztár – a fehérjék összessége – szinte teljesen azonos. A különbség abban rejlik, hogy az egyes „eszközöket” ki, mikor és hogyan használja. Ez eredményezi azt, hogy míg egyikünk csimpánz, másikunk ember.
📖 Érdekes felvetés, hogy meddig tarthatunk ki a klasszikus e-olvasók mellett, amikor a gyártók folyamatosan újabb funkciókkal és technológiai bravúrokkal próbálnak meggyőzni minket...
💸 A két amerikai technológiai óriás, az Amazon és az Alphabet idén rekordösszegű beruházással készül forradalmasítani a mesterséges intelligencia területét...
🐍 A kígyók gyakrabban lesznek kannibálok, mint gondolnánk – legalább tizenegy esetben fejlődött ki náluk önállóan ez a viselkedés, ami egyre több kutató szerint stratégiai előnyt jelent a faj túlélése szempontjából...
Az elmúlt évtizedekben az egészségügyi rendszerek és a tudomány komoly sikereket értek el a fertőző betegségek kezelése és megelőzése terén, mégis egyre gyengülnek a közegészségügyi intézkedések...
A kínai ByteDance új Seedance 2.0 videógenerátora felbolygatta a filmipart. A cég friss fejlesztése lehetővé teszi, hogy a felhasználók mindössze szöveges utasítások alapján 15 másodperces videókat hozhassanak létre, akár hírességek szerepeltetésével vagy ismert filmkarakterek megjelenítésével, teljesen szabadon...
💫 A James Webb űrteleszkóp és a Chandra röntgenobszervatórium lenyűgöző részletességű képeket készítettek egy formálódó galaxishalmazról, amely akkor létezett már, amikor az univerzum mindössze egymilliárd éves volt...
A legújabb kutatások szerint a Viagra és a Cialis hatóanyagai nemcsak a szexuális életben hoznak javulást, hanem komoly egészségügyi előnyöket is kínálnak a szív, az agy és a tüdő számára...
Fontos kérdés, hogy valójában mennyire veszélyesek a sztatinok, hiszen ezek a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek közé tartoznak...
Jellemző példa erre, hogy az OpenAI legújabb fejlesztése lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy szinkronizálják a névjegyeiket a ChatGPT-vel – vagyis a mesterséges intelligencia most már könnyedén hozzáférhet ahhoz, hogy milyen telefonszámokat tárolnak az ismerőseid a telefonjukban...
Egy lényeges szempont, hogy a Geekom eddig főként miniszámítógépeiről volt ismert, amelyek a monitor mögé rejthetők vagy az asztal alá csúsztathatók...
🐧 Február 17-én különleges égi jelenség, úgynevezett „tűzgyűrű” napfogyatkozás következik, amelyet szinte kizárólag az Antarktisz lakatlan tájain lehet majd megfigyelni...
📦 Az internet páratlanul gazdag története veszélybe került, mivel olyan alapvető logfájlok tűnnek el, amelyek nélkül a jövő emberei talán soha nem érthetik meg, hogyan alakultak át a társadalmi és technikai rendszerek napjainkban...
🏠 Az elmúlt évek pandémiás fellendülése idején soha nem látott kereslet söpört végig az amerikai lakáspiacon, rekordalacsony szintre csökkentve az eladó ingatlanok és az építési telkek számát...
Érdekes felvetés, hogy a 2026-os év beköszöntével nemcsak a várva várt sorozat- és filmpremierekre kell számítani, hanem arra is, hogy ezekhez egyre borsosabb előfizetési díj társul...
Érdemes megvizsgálni, hogy az Artemis holdmissziók előkészületeivel kapcsolatos műszaki nehézségek sokasága miként hátráltatja a NASA előrehaladását a történelmi jelentőségű út előtt...
Az Apple a héten kiadott frissítésekben javította az iOS-t és a macOS-t is egy olyan, több mint tíz éve kihasználható biztonsági rést, amelyet vélhetően célzott támadások során használtak fel kereskedelmi kémszoftverek fejlesztői...
