Mit jelent a hasonló DNS?
Az emberi és a csimpánz DNS-t ugyanaz a négy fő nukleotid építi fel: adenozin (A), guanin (G), citozin (C) és timin (T). Mindkét faj genomja megközelítőleg 3 milliárd ilyen „betűből” áll. A kutatók a szekvenciák összevetésekor azt vizsgálják, hány betű egyezik pontosan, illetve mennyire fedik át egymást az egyes szakaszok.
A kutatások eleinte azt mutatták, hogy a hasonló szakaszoknál csak minden századik „betű” tér el – a hasonlóság így több mint 98 százalékos. Érdemes megemlíteni, hogy két ember között ez a genetikai egyezés még nagyobb, nagyjából 99,9 százalék.
A különbségek mélyén
Bár az ismert, 99 százalékos egyezés csak az összehasonlítható, leképezhető szakaszokra vonatkozik, azokat a részeket, amelyek az emberben megtalálhatók, de a csimpánzban nem (vagy fordítva), gyakran figyelmen kívül hagyják. Ezek az úgynevezett beszúrások és kiesések – összességében a genetikai állomány mintegy 15-20 százalékát is érinthetik! Ha ezekkel a szakaszokkal is számolunk, a különbség már közelebb van az 5-10 százalékhoz. Egyes, még részletesebb vizsgálatok szerint a teljes genetikai eltérés akár a 15 százalékot is elérheti. Ennek fényében tehát jóval kevésbé vagyunk „majdnem egyformák”.
A rejtett kulcs: a szabályozó DNS
A különbségek döntő része a nem kódoló DNS-ben rejlik, amely bár nem termel fehérjét, a genom akár 98 százalékát is kiteheti. Ezek a régiók szabályozzák, hogy bizonyos gének mikor, hol és mennyire aktívak; gyakorlatilag kapcsolóként irányítják a szervezet működését. Egy apró változás ebben a rendszerben óriási hatással lehet külső és belső tulajdonságainkra.
Az eszköztár közös, a használat eltérő
A csimpánz és az ember genomja gyakorlatilag ugyanabból a genetikai „alapanyagból” épül fel, vagyis az eszköztár – a fehérjék összessége – szinte teljesen azonos. A különbség abban rejlik, hogy az egyes „eszközöket” ki, mikor és hogyan használja. Ez eredményezi azt, hogy míg egyikünk csimpánz, másikunk ember.
