Az űr fekete lyukai: pörgésük formálja a bolygókat

Az űr fekete lyukai: pörgésük formálja a bolygókat
A Föld sok szempontból különleges bolygó, de legfőképpen az teszi egyedivé, hogy forog. Ez a mozgás határozza meg a nappalok és éjszakák váltakozását, sőt, az évszakokat is. Ettől függetlenül nemcsak a Föld, hanem a Hold, a Nap, valamennyi bolygó és holdjuk, sőt, még a galaxisok is forognak. Kozmikus szinten tehát a forgás annyira alapvető tulajdonságnak tűnik, hogy talán észre sem vesszük, milyen elképesztő fizika rejlik mögötte – főleg, ha olyan objektumokról beszélünk, mint a fekete lyukak.

Miért pörög minden fekete lyuk?

A forgás titka a perdületben, vagyis a szögimpulzusban rejlik. Ez ahhoz hasonlítható, amikor egy gyerek pörgeti a játékkerekét, és azt mindaddig nehéz megállítani, amíg gyorsan forog. Minél nagyobb a tárgy tömege és a forgási sebessége, annál nagyobb a szögimpulzusa, így annál nehezebb leállítani. Külön figyelmet érdemel, hogy a szögimpulzus azon kevés fizikai mennyiségek egyike, amelyet nem lehet „elpusztítani”: ha valami egyszer forogni kezd, külső beavatkozás híján örökké forgásban marad.

A szögimpulzus nagysága függ a test tömegétől, forgási sebességétől és méretétől. Jégkorcsolyázók gyakran szemléltetik ezt: ha behúzzák a karjukat, sokkal gyorsabban forognak, mert a méret csökkenésével a forgás felgyorsul – így marad meg a szögimpulzus.

Sztárok születése: a fekete lyukak eredete

A csillagok élete egyensúlyban zajlik sugárzásuk és gravitációjuk harca során. Amikor a nagytömegű csillagok kifogynak az üzemanyagból, a gravitáció győz, magjuk összeomlik, és egy szupernóva-robbanásban külső rétegeik kilökődnek. A mag pedig egyetlen, kb. 10 km átmérőjű pontba zuhan össze – ez lesz a fekete lyuk.

A fekete lyuk magja ilyenkor extrém módon felgyorsul: akár több milliószorosára nőhet a forgás a szülőcsillaghoz képest, így egy frissen született fekete lyuk másodpercenként százszor is megfordulhat saját tengelye körül. Mindez a szögimpulzus megmaradásának közvetlen következménye, amely akkor is „tovább él”, ha szinte minden más megsemmisül.

Valójában egy fekete lyukat mindössze három dolog jellemez: a tömege, a perdülete és az elektromos töltése. Az utóbbi a gyakorlatban elhanyagolható, így a lényeg a tömeg és a forgás. Ez alapján arra következtethetünk, hogy a legtöbb fekete lyuk rendkívül gyorsan forog.

Szabályozhatatlan pörgés: a fekete lyukak forgási határa

Furcsa, de ezeknek az objektumoknak nincs is valódi, szilárd felszíne. Mégis, a megmaradó perdület miatt a fekete lyuk „forog”. Ráadásul később, anyagot beszippantva, újabb szögimpulzust is szerezhetnek. Elméletileg létezik egy forgási sebességhatár: amikor a fekete lyuk már a fény sebességével pörög. Bár nehéz megmérni, néha a beáramló anyag sugárzásából lehet következtetni arra, hogy milyen gyorsan forog – például az NGC 1365 galaxis központjában egy hatalmas, gyorsan forgó szupermasszív fekete lyuk található.


Az idő és tér meghajlítása: a keretforgatás rejtélye

A fekete lyukak környezetében a téridő Einstein által leírt formában valósággá válik: olyan, mint egy textil, amit a nagy tömegű objektumok meghajlítanak. Amikor egy fekete lyuk forog, „meghajtja” maga körül a téridőt is – ezt nevezik keretforgatásnak (frame dragging). Ez a hatás a fekete lyuk eseményhorizontjának közelében a legerősebb, ahol minden anyag és sugárzás számára elkerülhetetlen „pont, ahonnan nincs visszaút” (point of no return).

A közelben mozgó anyagot magával sodorja a forgó téridő. Ez olyan erős mágneses mezőt generálhat, hogy a fekete lyuk körül áramló anyagot „sugarakba” (jetekbe) lövi ki, amelyek akár több százezer fényév hosszan is átdöfhetik a galaxist. Külön figyelmet érdemel, hogy ezek az anyagsugarak akár majdnem fénysebességgel is mozoghatnak!

Űrbeli óriások titkai

A szupermasszív fekete lyukak keletkezése ma is vita tárgya. Nem tudni pontosan, hogy lassan, külső anyag befogadásával nőnek hatalmasra, vagy kisebb fekete lyukak sorozatos egyesülésével jönnek létre. A végső pörgési sebesség választ adhat: ha egy irányba áramlik be az anyag, a fekete lyuk közel kerülhet a maximális forgáshoz, ha viszont több, eltérő irányú fekete lyuk egyesül, akkor ezek egymás pörgését „kiolthatják”, és alacsony lesz a végső perdület.

Új műszerekkel – például a James Webb űrtávcsővel (James Webb Space Telescope) – részletesen vizsgálhatjuk majd a legkorábbi szupermasszív fekete lyukakat is, hátha választ találunk keletkezésük titkára. Mindez arra utal, hogy a fekete lyukak pörgése nem pusztán fizikai érdekesség, hanem kulcsszerepük van a galaxisok szerkezetében és fejlődésében: gyorsan forgó fekete lyukak főszerepet játszanak abban, hogy mennyi csillag születhet egy galaxisban.

Visszafordíthatatlan hatásuk a Világegyetemre

A galaxisok középpontjában található szupermasszív fekete lyukak már fiatalon is óriásiak, és hihetetlen tempóban forognak. A részben általuk kibocsátott energia jetjeik formájában szabályozza környezetük csillagkeletkezését. Mindezek ellenére létezésük még ma is zavarba ejtően bizarr – és valószínű, hogy galaxisunk, a Tejútrendszer közepében lévő óriási fekete lyuk nélkül ma teljesen másképp nézne ki az Univerzum – vagy talán mi magunk sem léteznénk.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján


Legfrissebb posztok

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni
péntek 00:00

Kína klímavállalása, most tényleg érdemes figyelni

🌍 Különösen fontos hangsúlyozni, hogy amikor Kína klímacélokat tűz ki, arra a világnak érdemes odafigyelnie. A pekingi vezetés ugyanis általában csak olyasmit ígér meg, amit valóban szándékában áll teljesíteni,...

MA 23:30

Az MI-vezérelt műholdas net mostantól mindenhol elérhető

A T-Mobile T-Satellite szolgáltatása, amely a Starlink műholdakat használja, már nemcsak SMS-ekhez működik, hanem több alkalmazást is támogat. Mostantól például az AllTrails, az AccuWeather, az X (korábban Twitter),...

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján
MA 23:02

Új felfedezések az Enceladuson, lehet ott élet a Szaturnusz holdján

🚀 A Szaturnusz jeges holdja, az Enceladus ismét felkeltette a tudósok figyelmét, köszönhetően a Cassini űrszonda adatainak friss elemzéséhez. A felszín alatt rejtőző óceánból feltörő jégszemcsékben szokatlanul összetett szerves...

MA 22:58

Az MI tuning új korszaka: bárki finomhangolhatja a gépi tanulást

A Thinking Machines Lab, amelyet az OpenAI egykori vezéralakjai, köztük Mira Murati alapítottak, első termékével robban be az MI világába. Az újdonság neve Tinker, és célja, hogy kutatók,...

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet
MA 22:01

Az OpenShift AI-t bárki feltörheti: komoly hiba veszélyeztet

⚠ A Red Hat OpenShift AI szolgáltatásában súlyos, 9,9-es veszélyességű sebezhetőséget fedeztek fel, amely lehetőséget ad távoli támadóknak arra, hogy minimális jogosultsággal is átvegyék az egész platform irányítását. Ez...

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat
MA 21:59

Az MI-sokkoló: A robotok még nem vették el a munkádat

🤖 A Yale Egyetem közgazdászai alaposan megvizsgálták, mi történt az amerikai munkaerőpiacon azóta, hogy 2022 novemberében megjelent a ChatGPT és a többi generatív MI-rendszer. Megnyugtató következtetésük szerint az MI-forradalom...

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek
MA 21:30

Az Apple elengedi a könnyebb Vision Pro-t, jönnek az okosszemüvegek

Az Apple jelentősen felgyorsította az okosszemüvegek fejlesztését, miközben félretette a régóta tervezett, könnyebb Vision Pro headset elkészítését. A cég legalább kétféle szemüvegen dolgozik: az egyik egy kijelző nélküli...

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel
MA 21:02

Már most olcsóbban vehetünk robotporszívót, méghozzá jelentős kedvezménnyel

Az őszi nagy vásárlási láz még el sem kezdődött, de a robotporszívók piacán már most komoly akciókba futhat bele az, aki előre gondolkodik. Idén az olyan ismert gyártók,...

MA 21:01

A szaturnuszi hold izgalmas titka: újabb jelek az élet lehetőségére

Enceladus, a Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja ismét a tudományos érdeklődés középpontjába került. A Cassini űrszonda (Cassini) 2017-ben befejeződött küldetése során fedezte fel, hogy a hold déli pólusán hatalmas...