2025. 10. 09., 16:03

Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat

Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat
Október 7-én a kvantummechanika került a reflektorfénybe, amikor a Királyi Svéd Tudományos Akadémia három kutatót – John Clarke-ot, Michel Devoret-t és John Martinist – díjazott a fizikai Nobel-díjjal. A 11 millió svéd korona (kb. 400 millió forint) összdíjazású elismerést több mint négy évtizede végzett felfedezéseikért kapták, amelyek demonstrálták, hogy a kvantumjelenségek nem csupán az atomok, hanem a szemmel is látható, hétköznapi méretskálán is kontrollálhatóvá válhatnak.

Kvantumjelenségek: nem csak a mikroszkopikus világban

A kvantummechanikát jellemző különleges, megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek – mint például a szubatomi részecskék helyének és mozgásának bizonytalansága vagy az alagúthatás – eddig főleg az atomi mérettartományban jelentek meg. Ezzel szemben a hétköznapi tárgyak, például bolygók vagy focilabdák, szigorúan a klasszikus fizika törvényeit követik: pályájuk jól meghatározott, és nem „kenődnek el” a valószínűségek ködében.

Clarke, Devoret és Martinis azonban rámutattak, hogy megfelelő körülmények között – mélyhűtött, zajtól elzárt környezetben – egy szabad szemmel is látható áramkör 100 billiárd (azaz 100 000 000 000 000 000) elektront képes egyszerre „átvinni” egy akadályon kvantumalagúthatás útján. Ez a felismerés gyökeresen újradefiniálta, mit értünk kvantumfizika alatt.

Az alagúthatás rejtélye és az út a makroszkopikus kvantumvilághoz

A fizikusokat régóta foglalkoztatja, hogy miért tűnik úgy, a kvantummechanika csak a kicsik privilégiuma, míg a nagyobb rendszerek visszatérni látszanak a klasszikus törvényekhez. Ennek okát a környezeti zajokban kell keresni: az egyes részecskék képesek zavartalanul „kvantumosak” maradni, de a sokmilliárd részecske együttese hajlamos lerombolni ezeket a törékeny viszonyokat.

Ezzel szemben szupervezetőkben – például az MRI gépekben található többtonnás mágnesekben – az elektronok extrém hidegben elveszítik az ellenállásukat, és akadály nélkül áramlanak, ami egyáltalán nem klasszikus viselkedés. 1981-ben azonban még kérdéses volt, hogy ilyen makroszkopikus szinten létrehozható-e kvantumszuperpozíció; magyarán elmosható-e a határ az „élő” és „holt” között, ahogy Schrödinger híres gondolatkísérletében megfogalmazta. Tony Leggett és Amir Caldeira, szintén fizikusokként, azt javasolták, hogy ezt a kvantumalagúthatás keresésével lehetne vizsgálni egy szupervezető áramkörben.

Több kutatócsoport, köztük az IBM és a Bell Labs is belevágott. Az ezekben a tesztekben használt Josephson-junciók (két szupervezető között egy szigetelő réteggel) lehetnek „zárt” vagy „nyitott” állapotban, ám önmagában a mérhető feszültség nem bizonyítja a kvantumos alagúthatást, hiszen termikus zaj hatására is átléphetik az elektronok a gátreteget. A makroszkopikus alagúthatás egyértelmű megfigyeléséhez tehát extrém mértékben kellett izolálni az áramkört.

Végső bizonyíték: zajmentes makro-kvantumkísérlet

A Berkeley-i kutatók ennek érdekében porított rézzel töltött csőbe zárták centiméteres chipjüket, majd 0,01 kelvinig hűtötték. Így teljesen kizárták a hőmérséklet zaját, majd sorozatos mérésekkel bizonyították, hogy „belefagyasztott” állapotban is képesek makroszkopikus mennyiségű elektront túljuttatni az akadályon – sőt, akkor is, amikor a klasszikus magyarázat (termikus átlépés) már kizárható volt. Ezzel minden matematika és elméleti gondolatmenet után végre a valóságban is sikerült „elkenni” a klasszikus világ és a kvantumvilág határait.

Az eredmény megerősíti: védett környezetben, ultraalacsony hőmérsékleten a hétköznapi tárgyaink szintjén is uralkodhatnak a kvantumos törvényszerűségek. Egy centiméteres áramkör is ugyanúgy „elkenődhet”, mint egyetlen atom vagy elektron.


A kvantumáramkör: mesterséges atom és detektor

A Berkeley-i csoport nemcsak az alagúthatást igazolta: mikrohullámú sugárzással gerjesztve azt találták, hogy az áramkör csak meghatározott, oszthatatlan energiadarabkákban bocsát ki és nyel el energiát – akárcsak egy atom, jóllehet az áramkör több mint egymilliószor nagyobb.

Ez a tény tette lehetővé, hogy a kvantumáramkörök modelljei révén különféle kísérleti atomrendszereket szimuláljanak, vagy hogy érzékeny detektorokká váljanak a legparányibb jelek érzékelésére – például a sötét anyag utáni kutatásokban, köztük az Axion sötétanyag-kísérletben (Axion Dark Matter Experiment) is alkalmazzák őket. Az alapkutatás szépségét mutatja, hogy ezek a fejlesztések eleinte nem szerepeltek a célok között.

Az 1980-as évek közepétől egy évtizeden át folyamatosan tökéletesedtek a kvantumáramkörök, míg 1999-ben a japán Nippon Electric Company kutatói már két energiaszint között gyorsan váltakozó, megbízható kvantumbitet (qubitet) tudtak létrehozni. A szupervezető kvantumbitek (qubiteket) lettek az egyik legfontosabb építőkövei a kvantumszámítógépeknek: ma a Google, az IBM és sokan mások használják ezeket kísérleteikben.

Marketing helyett alapkutatás

Miközben a kvantumszámítógépek fejlesztése az utóbbi években milliárdokat (forintban több tíz, vagy akár több százmilliárdot) vonzott, a valóság gyakran lemaradt a marketingszövegek mögött. Ezért üdítő meglepetés volt, hogy az idei Nobel-bizottság szinte teljesen mellőzte a kvantumszámítógép-hype-ot: az ünnepélyes bejelentés tudományos hátterében csupán kétszer említették ezt a területet. A hangsúly ehelyett az alapvető kvantumfizikai felfedezésen, nem pedig a túlfűtött gyakorlati alkalmazáson volt. Sok fizikus megkönnyebbüléssel fogadta, hogy végre a kísérlet tudományos értéke került a középpontba. Így talán jobban átlátható, miért is varázslatos a kvantumvilág: mert nem kizárólag az univerzum legkisebb részecskéinek titka, hanem a hétköznapi méretekben is ott lapul – ha elég csendet tudunk neki teremteni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Mit gondolsz, fontos-e minden kutatásnál elsőként az etikai kérdéseket végiggondolni?
  • Szerinted helyes lenne, ha a tudósok elhallgatnák a kísérleti eredményeik gyenge pontjait?
  • Ha hasonló kísérletet végeznél, te csak a sikeres méréseket publikálnád, vagy mindent közzétennél?


Legfrissebb posztok

APP
MA 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/19

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Domain Sniper: WHOIS & Drops (iPhone/iPad)A Domain Sniper egy olyan alkalmazás, amely megmutatja, egy regisztrált domain nev milyen életszakaszban van, és jelzi, mikor lesz újra elérhető regisztrálásra...

MA 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 19.)

Mi minden történt ezen a napon? A spanyol Armada felbukkanása az Angol-csatornában, a Seneca Falls-i nőjogi konvenció rajtja és az első GPS-jel sugárzása alapjaiban formálták a világot...

APP
szombat 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/18

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     The Three Little Pigs Romanian (iPhone/iPad)A “Tanulj meg románul olvasni” című kiadvány a klasszikus “A három kismalac” meséjével segít fejleszteni a nyelvtudást...

szombat 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 18.)

Mi történt ezen a napon a történelemben? Viharos csaták, városok pusztulása és korszakos áttörések jelölik ezt a napot a történelemben, a Róma elleni gall betöréstől és a római nagy tűzvésztől kezdve egészen a titkos szavazás brit bevezetéséig és az első webre feltöltött fotóig...

APP
péntek 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/17

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon...

péntek 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 17.)

Ma olyan napra tekintünk vissza, amikor háborúk sorsdöntő csatái, királyi dinasztiák fordulatai és megrázó katasztrófák alakították a világot...

APP
csütörtök 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/16

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás segítségével egyszerűen és gyorsan meghatározható, hány nap van két dátum között...

csütörtök 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 16.)

Kiemelkedő nap: elindult az iszlám időszámítás, fellőtték az Apollo 11-et a Hold felé, és megtörtént a világ első kereskedelmi repülőgép-eltérítése...

szerda 09:49

A Microsoft kibocsátása 25%-kal nőtt – a neheze még hátravan

💨 A Microsoft károsanyag-kibocsátása tavaly 25%-kal nőtt, ami főleg az adatközpontok gyors terjeszkedésének köszönhető...

szerda 09:37

Az adataid a telefonodon maradnak: a Google új AI-dobása a Pixelen

📱 A Google ismét újat mutat a Pixel okostelefonok világában – mostantól az eszközökön futó mesterséges intelligencia még erősebbé teszi a mobilokat, úgy, hogy közben védi a felhasználók adatait...

APP
szerda 09:11

APPok, Amik Ingyenesek MA, 7/15

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Between Dates Calendar Math (iPhone/iPad)A Between Days alkalmazás egyszerű és gyors megoldást kínál két dátum közötti napok kiszámítására...

szerda 09:01

Az északkeleti levegő veszélyes: minnesotai erdőtüzek szennyezik

Az Észak-Minnesotában pusztító erdőtüzek füstje hamarosan elérheti az Egyesült Államok északkeleti nagyvárosait, többek között Detroitot, Milwaukee-t, Clevelandet, Philadelphiát és New Yorkot...

szerda 08:49

Az első szintetikus sejt: tényleg megszületett a mesterséges élet?

A Minnesotai Egyetem laboratóriumában újszerű biológiai eredmény született: egy aprócska SpudCell nevű képződmény képes táplálkozni, növekedni, versengeni, osztódni és lemásolni önmagát – vagyis szinte mindent tud, amit egy élő sejt is...

szerda 08:36

Az új Google Képek Pinterest-szerű, felfedezésre kihegyezett átalakítást kapott

A Google Képek (Google Images) megújult külsőt kapott: mostantól személyre szabott galériákat kínál a felhasználóknak, így még könnyebben fedezhetik fel az őket érdeklő képeket...

szerda 08:12

A Google DeepMind az USA-t tenné az MI-szabványok élére

A Google DeepMind vezére, Demis Hassabis szerint az új generációs mesterséges intelligencia egyre komolyabb veszélyeket rejt magában, például a kiberbiztonság és a biológiai fenyegetések terén...

szerda 08:01

Az új Alzheimer-gyógyszer felforgatja a megszokott kezeléseket

💊 Fontos kérdés, hogy meg lehet-e állítani vagy lassítani az Alzheimer-kór lefolyását, hiszen a demencia legfőbb oka, az Alzheimer-kór, világszerte rengeteg embert érint...

szerda 07:49

Az űrben tovább tart az amerikai–orosz űrhajósok összefogása

🚀 Sikeresen megérkezett kedden a Nemzetközi Űrállomásra egy amerikai–orosz személyzet, miután a kazahsztáni Bajkonurból indultak a Roszkoszmosz által üzemeltetett Szojuz MS-29 fedélzetén...

szerda 07:37

A Microsoft Secure Bootja tíz éve lyukas, észre sem vették

🔒 Az informatika egyik legfontosabb biztonsági eleme, a Secure Boot, már csaknem tíz éve lényegében védtelenné vált – és ezt eddig senki sem vette észre...

szerda 07:24

A csípős paprika növelheti egy halálos rák kockázatát?

Bár a csípős paprika számos kultúra elválaszthatatlan része, és egyes laboratóriumi kísérletek a bennük található vegyületeket, például a kapszaicint gyulladáscsökkentőnek vagy akár daganatellenesnek mutatják, az utóbbi évek humán kutatásai nem ennyire egyértelműek...

szerda 07:02

Az Artemis II: „Furcsán nézett ki a Hold” 250 ezer mérföldről

Április 6-án négy űrhajós indult el az Artemis II misszió keretében az Orion űrhajóval, és körülbelül 40 percig teljesen eltűntek a Föld látóteréből...

szerda 06:38

A Microsoft rekordméretű javításözöne: 570 hiba és 3 zero-day

🔧 Szinte példátlanul nagy frissítési csomagot adott ki a Microsoft a 2026...

szerda 06:25

A volt dolgozók részrehajló MI-t sejtenek a leépítések mögött – perelik a Metát

💼 Májusban a Meta megvált dolgozóinak 10 százalékától, közel 8 000 alkalmazottat küldött el, ami jelentős átszervezéssel járt a vállalat MI-re és adatközpontokra irányuló fejlesztései miatt...

szerda 06:05

Történelmi események a mai napon (Július 15.)

Időutazás egyetlen napon: Jeruzsálem falainak áttörésétől 🏰 a Rosetta-kő 🗿 megtalálásán és Napoleon 🚢 megadásán át a Grunwaldnál vívott döntő ütközetig ⚔️, sőt a modern korszakban a törökországi puccskísérletig 🇹🇷 és a Mozilla alapításáig 🦊...

kedd 18:31

Az Ozempic és a Wegovy tényleg lassíthatják a biológiai öregedést?

Tipikus eset, amikor egy ismert gyógyszer egészen váratlan előnyöket kínál. A GLP-1 típusú szerek, mint az Ozempic, a Wegovy vagy a Rybelsus, eredetileg a fogyás, a jobb vércukorszint-szabályozás és a szívbetegségek kockázatának csökkentése miatt váltak népszerűvé...

kedd 17:30

Az indiai tudósok megalkották az emberi agytörzs eddigi legrészletesebb 3D-atlaszát

Indiai kutatók a világ eddigi legrészletesebb, háromdimenziós agytörzs-atlaszát hozták létre, amelyben MRI-felvételeket több mint 500 mikroszkópos szövetrészlettel kapcsoltak össze...

kedd 17:01

A Tejútrendszer mélyén cukrot találtak a kutatók

Többek között különleges eredményre jutottak a kutatók: a Tejútrendszer középpontjához közel egy óriási gázfelhőben felfedeztek egy ritka cukorfélét, az eritrózt, amely nemcsak málnában, hanem barnító krémekben is megtalálható...

kedd 16:01

Az IBM 23%-ot zuhant a második negyedéves profitfigyelmeztetés után

Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, végül az IBM történetének egyik legsötétebb napjához vezetett a tőzsdén...

kedd 15:01

A NASA Perseverance-je célba ért: megvan a marsi maraton

🚀 Történelmi teljesítmény született a Marson: a Perseverance marsjáró öt év és négy hónap után elérte a 42,195 kilométeres maratoni távot...

kedd 12:01

A régi T‑Mobile-csomagoknak vége: kényszerváltás már ezen a héten

Ami kezdetben ártalmatlannak tűnt, most minden régi T-Mobile-előfizető számára valódi változás: a társaság e héttől kezdve automatikusan átsorolja a 10–15 éves tarifákat – például a Simple Choice, T-Mobile One, One Plus, a Magenta családhoz tartozó, valamint a Sprintből áthozott régi csomagokat – modernebb tarifákra...