Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat

Az idei Nobel-díj elárulta, honnan indul a kvantumvarázslat
Október 7-én a kvantummechanika került a reflektorfénybe, amikor a Királyi Svéd Tudományos Akadémia három kutatót – John Clarke-ot, Michel Devoret-t és John Martinist – díjazott a fizikai Nobel-díjjal. A 11 millió svéd korona (kb. 400 millió forint) összdíjazású elismerést több mint négy évtizede végzett felfedezéseikért kapták, amelyek demonstrálták, hogy a kvantumjelenségek nem csupán az atomok, hanem a szemmel is látható, hétköznapi méretskálán is kontrollálhatóvá válhatnak.

Kvantumjelenségek: nem csak a mikroszkopikus világban

A kvantummechanikát jellemző különleges, megmagyarázhatatlannak tűnő jelenségek – mint például a szubatomi részecskék helyének és mozgásának bizonytalansága vagy az alagúthatás – eddig főleg az atomi mérettartományban jelentek meg. Ezzel szemben a hétköznapi tárgyak, például bolygók vagy focilabdák, szigorúan a klasszikus fizika törvényeit követik: pályájuk jól meghatározott, és nem „kenődnek el” a valószínűségek ködében.

Clarke, Devoret és Martinis azonban rámutattak, hogy megfelelő körülmények között – mélyhűtött, zajtól elzárt környezetben – egy szabad szemmel is látható áramkör 100 billiárd (azaz 100 000 000 000 000 000) elektront képes egyszerre „átvinni” egy akadályon kvantumalagúthatás útján. Ez a felismerés gyökeresen újradefiniálta, mit értünk kvantumfizika alatt.

Az alagúthatás rejtélye és az út a makroszkopikus kvantumvilághoz

A fizikusokat régóta foglalkoztatja, hogy miért tűnik úgy, a kvantummechanika csak a kicsik privilégiuma, míg a nagyobb rendszerek visszatérni látszanak a klasszikus törvényekhez. Ennek okát a környezeti zajokban kell keresni: az egyes részecskék képesek zavartalanul „kvantumosak” maradni, de a sokmilliárd részecske együttese hajlamos lerombolni ezeket a törékeny viszonyokat.

Ezzel szemben szupervezetőkben – például az MRI gépekben található többtonnás mágnesekben – az elektronok extrém hidegben elveszítik az ellenállásukat, és akadály nélkül áramlanak, ami egyáltalán nem klasszikus viselkedés. 1981-ben azonban még kérdéses volt, hogy ilyen makroszkopikus szinten létrehozható-e kvantumszuperpozíció; magyarán elmosható-e a határ az „élő” és „holt” között, ahogy Schrödinger híres gondolatkísérletében megfogalmazta. Tony Leggett és Amir Caldeira, szintén fizikusokként, azt javasolták, hogy ezt a kvantumalagúthatás keresésével lehetne vizsgálni egy szupervezető áramkörben.

Több kutatócsoport, köztük az IBM és a Bell Labs is belevágott. Az ezekben a tesztekben használt Josephson-junciók (két szupervezető között egy szigetelő réteggel) lehetnek „zárt” vagy „nyitott” állapotban, ám önmagában a mérhető feszültség nem bizonyítja a kvantumos alagúthatást, hiszen termikus zaj hatására is átléphetik az elektronok a gátreteget. A makroszkopikus alagúthatás egyértelmű megfigyeléséhez tehát extrém mértékben kellett izolálni az áramkört.

Végső bizonyíték: zajmentes makro-kvantumkísérlet

A Berkeley-i kutatók ennek érdekében porított rézzel töltött csőbe zárták centiméteres chipjüket, majd 0,01 kelvinig hűtötték. Így teljesen kizárták a hőmérséklet zaját, majd sorozatos mérésekkel bizonyították, hogy „belefagyasztott” állapotban is képesek makroszkopikus mennyiségű elektront túljuttatni az akadályon – sőt, akkor is, amikor a klasszikus magyarázat (termikus átlépés) már kizárható volt. Ezzel minden matematika és elméleti gondolatmenet után végre a valóságban is sikerült „elkenni” a klasszikus világ és a kvantumvilág határait.

Az eredmény megerősíti: védett környezetben, ultraalacsony hőmérsékleten a hétköznapi tárgyaink szintjén is uralkodhatnak a kvantumos törvényszerűségek. Egy centiméteres áramkör is ugyanúgy „elkenődhet”, mint egyetlen atom vagy elektron.


A kvantumáramkör: mesterséges atom és detektor

A Berkeley-i csoport nemcsak az alagúthatást igazolta: mikrohullámú sugárzással gerjesztve azt találták, hogy az áramkör csak meghatározott, oszthatatlan energiadarabkákban bocsát ki és nyel el energiát – akárcsak egy atom, jóllehet az áramkör több mint egymilliószor nagyobb.

Ez a tény tette lehetővé, hogy a kvantumáramkörök modelljei révén különféle kísérleti atomrendszereket szimuláljanak, vagy hogy érzékeny detektorokká váljanak a legparányibb jelek érzékelésére – például a sötét anyag utáni kutatásokban, köztük az Axion sötétanyag-kísérletben (Axion Dark Matter Experiment) is alkalmazzák őket. Az alapkutatás szépségét mutatja, hogy ezek a fejlesztések eleinte nem szerepeltek a célok között.

Az 1980-as évek közepétől egy évtizeden át folyamatosan tökéletesedtek a kvantumáramkörök, míg 1999-ben a japán Nippon Electric Company kutatói már két energiaszint között gyorsan váltakozó, megbízható kvantumbitet (qubitet) tudtak létrehozni. A szupervezető kvantumbitek (qubiteket) lettek az egyik legfontosabb építőkövei a kvantumszámítógépeknek: ma a Google, az IBM és sokan mások használják ezeket kísérleteikben.

Marketing helyett alapkutatás

Miközben a kvantumszámítógépek fejlesztése az utóbbi években milliárdokat (forintban több tíz, vagy akár több százmilliárdot) vonzott, a valóság gyakran lemaradt a marketingszövegek mögött. Ezért üdítő meglepetés volt, hogy az idei Nobel-bizottság szinte teljesen mellőzte a kvantumszámítógép-hype-ot: az ünnepélyes bejelentés tudományos hátterében csupán kétszer említették ezt a területet. A hangsúly ehelyett az alapvető kvantumfizikai felfedezésen, nem pedig a túlfűtött gyakorlati alkalmazáson volt. Sok fizikus megkönnyebbüléssel fogadta, hogy végre a kísérlet tudományos értéke került a középpontba. Így talán jobban átlátható, miért is varázslatos a kvantumvilág: mert nem kizárólag az univerzum legkisebb részecskéinek titka, hanem a hétköznapi méretekben is ott lapul – ha elég csendet tudunk neki teremteni.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Mit gondolsz, fontos-e minden kutatásnál elsőként az etikai kérdéseket végiggondolni?
  • Szerinted helyes lenne, ha a tudósok elhallgatnák a kísérleti eredményeik gyenge pontjait?
  • Ha hasonló kísérletet végeznél, te csak a sikeres méréseket publikálnád, vagy mindent közzétennél?


Legfrissebb posztok

MA 16:03

Az első SARS-beteg nyomában: a COVID előtti pandémia titkai

🔮 2002 novemberében Foshan városában, Kínában egy éttermi dolgozó tüdőgyulladásszerű tünetekkel jelentkezett, ám csak két hónappal később derült ki, hogy valójában egy új, gyorsan terjedő betegség áll a háttérben...

MA 15:49

Az emberszabásúak józan esze: tényleg majdnem olyanok, mint mi?

🐒 Az ugandai Ngamba-szigeti csimpánzrezervátumban végzett friss kutatás rávilágít, mennyi közös van az emberek és a csimpánzok gondolkodásában...

MA 15:34

A mindent eldöntő magyar–ír ütközet a vb-kijutásért

Erre utal többek között az is, hogy a labdarúgó-világbajnoki selejtezők F csoportjában minden korábbinál kiélezettebb a harc – vasárnap Magyarország és Írország között dőlhet el, ki marad versenyben a 2026-os tornáért...

MA 15:18

Az osztalékbajnokok visszatértek: ezeket veszik most a profik

📈 Az amerikai részvénypiac jelenleg ingadozó, amiben a technológiai és MI-cégek magas értékeltsége és a bizonytalan gazdasági körülmények is közrejátszanak...

MA 15:02

A nagy okosizzó-áttörés: tényleg olcsóbb, egyszerűbb, menőbb?

💡 A Mashable olvasói között végzett felmérésből kiderült, melyek a legnépszerűbb okosizzók a piacon...

MA 14:50

A legnépszerűbb okos biztonsági kamerák, amiket érdemes megvenni

🔐 A Mashable olvasói most először szavazhattak kedvenc okosotthon-eszközeikről, köztük a biztonsági kamerákról is...

MA 14:33

Mostantól az új áramigényt csak a nap és a szél fedezi

2025 első három negyedévében a nap- és szélenergia olyan ütemben növekszik világszerte, hogy teljes egészében fedezni tudja a globális áramigény-növekedést...

MA 14:01

A szabadalomsértésért 230 milliárd forintos bírságot kapott az Apple

💸 Egy kaliforniai esküdtszék döntése szerint az Apple-nek 230 milliárd forintot (634 millió dollárt) kell kifizetnie a Masimo nevű orvostechnológiai cégnek, mert jogtalanul használta fel a vállalat szabadalmaztatott véroxigénszint-mérő technológiáját az Apple Watch funkcióiban...

MA 13:50

A tökéletes beszálló: Most érdemes Microsoftot és Nike-t venni

Hihetetlen, de mégis igaz, hogy még a legjobb cégek részvényei is erősen eshetnek, gyakran ok nélkül...

MA 13:17

Az adatközpontok sorsa az áramon múlik: bukás vagy megváltás?

⚡ Az MI rohamos térhódítása az adatközpontok működését teljesen átalakította. Eddig elegendő volt néhány szervert beüzemelni egy korszerű, légkondicionált teremben, és gondoskodni az áramellátásról...

MA 13:02

Az elfeledett Finger-protokoll újra a hackerek fegyvere

🕵 Fontos kérdés, hogy vajon mennyire biztonságosak az évtizedekkel ezelőtt készült rendszerszolgáltatások a mai kibertámadásokkal szemben...

MA 12:36

Az új SwitchBot S20 felmosásban zseniális, de akadnak furcsaságai

A SwitchBot S20 robottakarító az otthoni padlótisztítás feltűnő újdonsága, főleg, ha valaki a felmosásra helyezi a hangsúlyt...

MA 12:01

Az Apple végre jutalékot szed a WeChat minialkalmazásaiból

💰 Az Apple történelmi megállapodást kötött a kínai Tencenttel, amelynek révén 15 százalékos jutalékot szedhet a WeChatben futó minialkalmazásokon belüli vásárlásokból...

MA 11:49

Közel a nagy áttörés: működhet a kvantumszámítógépek hibajavítása

A kvantumszámítógépek álma eddig főleg a hibajavítás nehézségein bukott meg, hiszen a qubitek rendkívül érzékenyek, és könnyen elveszítik információjukat...

MA 11:34

Az ősi kutyafajták nem a viktoriánus kor szüleményei

🐶 A háziasított kutyák a legsokszínűbb emlősök egyike a Földön. Az apró chihuahuától az óriási dán dogig, a lapos orrú mopsztól a hosszú pofájú borzoiig elképesztő változatosságot figyelhetünk meg a formákban és a méretekben...

MA 11:17

A Google most keményen lép fel: vége az SMS-csalásoknak?

A Google jogi hadjáratot indított az egyre szaporodó SMS-csalások megfékezésére, most először szóban és tettekben is keményen fellép a legnagyobb elkövetőkkel szemben...

MA 11:02

Az Apple-t súlyos kártérítés megfizetésére kötelezték okosóra-szabadalmakért

💳 Egy kaliforniai esküdtszék döntése alapján az Apple 230 milliárd forint (634 millió dollár) kártérítést köteles fizetni, mert megsértette a Masimo orvostechnikai cég véroxigénszint mérésére vonatkozó szabadalmát...

MA 10:59

A kutyák ősi szövetsége: tízezer éve velünk vándorolnak

🐶 A kutyák döbbenetes sokfélesége ma már mindennapos: a falusi keverékektől kezdve a toy uszkárokon át a hatalmas masztiffokig minden méret, szín és forma létezik...

MA 10:52

Az új Hyundaiokon a fékcsere tényleg csak szakembernek való?

Érdekes felvetés, hogy az elektromos autók, amelyek szerkezetileg egyszerűbbek, mint a benzines társaik, karbantartásukban mégis egyre több akadályba ütköznek az autótulajdonosok – főként a szoftverek miatt...