Az átállás a földművelésre felpörgette a változásokat
Az emberek nagyjából 200–300 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában, majd hamarosan benépesítették a világ minden táját. A földművelés elterjedése körülbelül 10 000 évvel ezelőtt új táplálékokat, kórokozókat és életmódbeli kihívásokat hozott, hiszen az emberek egyre nagyobb közösségekben, állatok közelében kezdtek el élni. Ez a radikális változás alkalmazkodást követelt: mai genomunkban leginkább annak jeleit találjuk, hogy bizonyos előnyös gének elterjedtek, míg a hátrányosak visszaszorultak.
A legismertebb példát az a laktóztolerancia gén adja, amely lehetővé teszi, hogy sok európai származású ember felnőttkorban is megeméssze a tejet. Egészen pontosan Reich és kollégái rekordméretű – 15 836 személy genetikai adatait magában foglaló – genomgyűjteménnyel dolgoztak, amelyeket nyugat-eurázsiai maradványokból nyertek.
Új módszerek az evolúciós változások feltérképezésére
A kutatók először azokat a génvariánsokat keresték, amelyek különböző korok és helyszínek embereinél folyamatosan növekvő vagy csökkenő arányban jelentek meg. Azokat a változásokat, amelyeket nem a szelekció magyarázta, kiszűrték. Így 479 olyan variánst találtak, amelyek egyértelműen a természetes kiválasztódás eredményeként elterjedtek vagy eltűntek.
A mezőgazdaságra való átállás, majd különösen a bronzkorban (kb. 5000 éve) zajló változások példátlan biológiai és kulturális átalakuláshoz vezettek. Továbbá az evolúció gyorsulása valószínűleg az életmódban bekövetkező drasztikus változásoknak köszönhető.
Immunrendszer, bőrszín, kopaszodás: itt is beavatkozott a természet
Az azonosított gének nagy része az immunrendszerhez kötődik. Egyes variánsok jelentősen befolyásolták például a tuberkulózis vagy a HIV-fertőzés iránti fogékonyságot. Egy, a sclerosis multiplex fokozott kockázatával összefüggő változat például 6000 éve hirtelen elterjedt, de az utóbbi 2000 évben visszaszorult.
A kutatók tíz olyan gént azonosítottak, amelyek a világosabb bőr kialakulásáért felelősek, és amelyek szintén a szelekció eredményei. De a férfias kopaszodás is visszaszorulóban van: az utóbbi 7000 évben mintegy 12%-kal csökkent a gyakorisága, főként genetikai okokból.
Evolúció mindenütt – és jóval gyorsabban
A legújabb eredmények alapján az emberi génállomány nemcsak reagált, hanem gyors ütemben alakult át a mezőgazdaság, a közösségi életmód és különféle betegségek következményeként. Ez azt jelenti, hogy az evolúció nem egy lassú, múltba vesző folyamat, hanem lépten-nyomon, napjainkban is formálja az emberi fajt.
