Az Atlanti-áramlat összeomlása vészesen közelebb van, mint hinnénk

Az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlata, az úgynevezett Atlanti meridionális áramlási rendszer (AMOC) összeomlása jóval valószínűbb, mint eddig hittük – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a számítógépes klímamodellek közül azok a leghitelesebbek, amelyek a legnagyobb lassulást mutatják, és ha ez az áramlat összeomlik, az katasztrofális következményekkel járhat Európa, Afrika és Amerika számára.

Mi történik, ha az áramlat leáll?

Az AMOC kulcsszerepet játszik a Föld éghajlati rendszerében: meleg, trópusi vizeket szállít Európába és az Északi-sarkvidékre, ahol ezek lehűlnek, lesüllyednek, és kialakítják a mélytengeri visszaáramlást. Ha ez a rendszer összeomlik, a trópusi esőzónák eltolódhatnak, ami élelemhiánnyal fenyegethet milliókat, Nyugat-Európában rendkívül hideg telek és aszályos nyarak alakulhatnak ki, és az Atlanti-óceán partvidékén akár 50–100 cm-rel is megemelkedhet a tengerszint.

Mi gyorsítja a változást?

Az Arktisz gyorsan emelkedő hőmérséklete felborítja a rendszer egyensúlyát. A melegebb víz kevésbé sűrű, ezért nehezebben süllyed le az óceán mélyére. Így több édesvíz és csapadék halmozódik fel a felszínen, ami tovább csökkenti a víz sűrűségét, és az AMOC még tovább lassul. Ez öngerjesztő folyamatként, egyfajta visszacsatolási hurkot hoz létre.

Mégis, mennyire nagy a baj?

A legújabb kutatás többéves óceáni mérési adatokat is felhasznált, és azt mutatja, hogy 2100-ra a 42–58 százalékos lassulás szinte elkerülhetetlen – ami nagyon közel van a teljes összeomláshoz. Összességében elmondható, hogy az AMOC összeomlása már nemcsak távoli sci-fi forgatókönyv, hanem a következő évtizedek reális veszélye.

2026, adrienne, science.slashdot.org alapján

Share on Social Media