Átverések veszélyeztetik a tudományt, hogyan őrizhetjük meg az értékeket

Átverések veszélyeztetik a tudományt, hogyan őrizhetjük meg az értékeket
Az elmúlt években aggasztó méreteket öltött a tudományos csalás. Évente több ezer tudományos közleményt vonnak vissza világszerte, mert szerzők és folyóiratok egyaránt trükköznek: elismerést vagy előléptetést akarnak elérni megtévesztéssel, hamis adatokkal vagy akár teljesen koholt eredményekkel.

A tudományos csalás modern arcai

A tudományos visszaélések világában nemcsak a klasszikus plagizálás, képmanipuláció vagy adatgyártás jelent veszélyt. Egyre inkább terjednek a bibliometriai trükközések is: önhivatkozások, idézési kartellek, sőt, kényszerített hivatkozások tarkítják a palettát. Lényeges, hogy az idézettség éppen az a „valuta”, amely alapján a tudományos világban a cikkek és szerzők értékét mérik – vagy legalábbis ezt hiszi sok kutató.

Mégis, amikor mesterségesen felduzzasztott idézettségek torzítják a képet, az egész tudományos közösség elveszíti az iránytűjét. Ennek hátterében nem ritkán az áll, hogy szerzők maguk írnak álnéven lektorálási értékeléseket, vagy szívességből ismerősöket tüntetnek fel társszerzőként, anélkül, hogy azok valódi kutatómunkában részt vettek volna.

2023-ban először fordult elő, hogy tömegesen buktak le olyan tanulmányok, amelyek csalással csúsztak át a lektoráláson, majd meg is jelentek. Ennek ellenére ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik: egyes vélemények szerint a visszavont cikkek valójában csak töredékét adják az összes csaló publikációnak.

Minden a számokról szól – az abszurd metrikák hatalma

A tudományos közeg mélyen beleásta magát a mérőszámok bűvöletébe. A H-index, az összidézettségi mutató vagy a publikációk mennyisége olyan erős befolyással bír, hogy ma már sokszor ezek alapján döntenek kinevezésekről vagy támogatásokról. Például: ha valakinek a H-indexe 28, az azt jelenti, hogy legalább 28 olyan cikke van, amelyet egyenként legalább 28-szor idéztek.

A folyóiratok között az ún. impaktfaktor lett a presztízs mércéje, amely azt mutatja, hogy a cikkeket évente átlagosan hányszor idézik. Ez nemcsak elismerést hoz, hanem (elméletben) magasabb színvonalú kéziratok beküldését is ösztönzi.

Mégis, ezek a mutatók könnyen kijátszhatók. Goodhart törvénye szerint, ha egy mutatót céllá tesznek, az megszűnik jó mérőszám lenni. A kutatók emiatt gyakran minden áron növelni akarják idézettségüket: öncélúan hivatkoznak korábbi – akár irreleváns – munkáikra, csoportokat alkotnak, hogy egymás cikkeit idézzék, így manipulálva a statisztikákat. Ez végső soron rontja a tudomány minőségét, és ellehetetleníti a valódi szakmai értékelést.

A kiadói rendszer válsága – a minőség háttérbe szorul

A tudományos publikálás rendszere is óriási átalakuláson ment keresztül. Korábban a folyóiratok úgy jutottak bevételhez, hogy az olvasók – főként könyvtárak és kutatóintézetek – fizettek az elérésért. Ma azonban egyre inkább az úgynevezett „nyílt hozzáférés” (open access) modell vált uralkodóvá. Itt már a szerzők vagy intézményeik fizetnek, hogy cikkeik szabadon elérhetők legyenek.

A cikkfeldolgozási díjak tipikusan több százezer forintnál (jellemzően 700–900 ezer forint, azaz 2000–2500 USD) kezdődnek. Ez a modell azonban káros ösztönzőkkel jár: sok folyóirat számára már nem a minőség, hanem a mennyiség és a gyorsaság válik elsődlegessé, hiszen minden elfogadott cikk után bevétel keletkezik. Így a piacon rengeteg gyenge (vagy egyenesen csaló) lap jelent meg, amelyek rontják a tudományos presztízst – függetlenül attól, hányan olvassák el a cikkeiket.


Lehet-e fékezni a tudományos csalást?

A visszaélések megfékezéséhez szinte minden szinten változásra lenne szükség. A döntéshozóknak – kutatásfinanszírozóknak, minisztériumoknak – le kellene számolniuk a puszta metrikák varázsával, és nem szabadna automatikusan támogatásokat vagy előléptetéseket ezek alapján osztani. Az intézményeknek kellene elérniük, hogy a pályázatok és kinevezések során ne csak számokat nézzenek, hanem a valódi szakmai teljesítményt is figyelembe vegyék.

Fontos lenne az ismeretterjesztés is: a tudományban dolgozók gyakran nincsenek tisztában azzal, milyen csalásokkal találkozhatnak, vagy hogyan védekezhetnek; ezért az egyetemeknek és kutatóintézeteknek szisztematikusan kellene oktatniuk munkatársaikat.

Nem utolsósorban a felelősség mindig a kutatónál is marad. Különösen lényeges, hogy mindenki tudatosan válassza ki, melyik folyóiratban publikál, milyen szerkesztőségekkel működik együtt, és mikor mond nemet gyanús lektori felkérésekre. Szükség van olyan tudományos kultúrára, amelyben a visszaélésre figyelmeztetők nem hátrányos helyzetbe kerülnek, hanem támogatást kapnak.

A tudomány sorsa: tisztesség vagy káosz

A tudomány hitelessége azon múlik, hogy a kutatók és az őket támogató szervezetek képesek-e kiállni az etikus viselkedés mellett. A metrikák helyett a valódi, mérhető és értékes tudományos eredmények felé kellene elmozdulni, különben a hamis publikációk áradata romba dönti, amit generációk építettek. A tudomány önmagában nem védhető meg: az átfogó, közös felelősségvállalás az egyetlen út a kiúthoz.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján

Legfrissebb posztok

kedd 09:37

Az AMD újra odacsap: a Ryzen AI 400-as sorozattal ráijeszt az Intelre

Érdekes felvetés, hogy ami először apróságnak tűnt – az AMD új Ryzen 7 9850X3D-jének bejelentése –, az valójában csak a jéghegy csúcsa a 2026-os CES-en...

kedd 09:29

Az Nvidia végre a Linuxot és a Fire TV-t is komolyan veszi

🚀 Az Nvidia befejezte az RTX 5080-as frissítést a GeForce Now felhőalapú játékplatformján, és most új funkciókat kapnak az előfizetők...

kedd 09:14

Az izzó galaxishalmaz új fejezetet nyit a világegyetem történetében

💫 Egy minden eddiginél forróbb galaxishalmazt fedeztek fel a korai világegyetemben, ami teljesen váratlanul érte a csillagászokat...

kedd 09:01

Az adatbrókerek rémálma: Kalifornia kemény szabályokkal csap le

Kaliforniában januártól életbe lépett az ország legszigorúbb adatvédelmi jogszabálya, amely jelentősen leegyszerűsíti az állampolgárok számára a személyes adataik törlését és további gyűjtésük megtiltását...

kedd 08:57

Az új SmartVoice eszközök net nélkül is lehallgatnak

🔈 Az Emerson bemutatta SmartVoice nevű eszközeit, amelyekkel egyszerű hangutasításokkal irányíthatod a mindennapi háztartási gépeket, méghozzá alkalmazás, Wi‑Fi vagy bármilyen okosotthon-hub nélkül...

kedd 08:51

Az Nvidia zsebre vágható MI-gépe új ligába lépett

🤖 Érdekes felvetés, hogy egy asztali MI-minigép hirtelen a figyelem középpontjába került: az Nvidia DGX Spark a legújabb szoftverfrissítésnek köszönhetően már több mint kétszeres teljesítménynövekedést ígér októberi bemutatkozása óta...

kedd 08:43

A jövő Hyundai-gyáraiban az emberformájú robotok veszik át a munkát

🤖 A Hyundai Motor Group 2028-tól emberformájú robotokat telepít gyáraiba, ezzel lépést tartva a legnagyobb cégekkel a robotizációs versenyben...

kedd 08:36

Az Nvidia új varázslatai vas nélkül turbózzák a játékélményt

Az Nvidia a CES 2026 rendezvényen ugyan nem mutatott be új gamer hardvert, mégis fejlesztések egész sorával készült a játékosoknak – szoftveres fronton...

kedd 08:30

A nagy élelmiszermítosz: tényleg napi 200 döntést hozol?

Évek óta tartja magát az a vélekedés, hogy az emberek naponta több mint 200 döntést hoznak az ételválasztásaikkal kapcsolatban, többségük ráadásul tudat alatt...

kedd 08:23

A Ryzen AI Embedded P100 az ipari MI nagy dobása

🔧 A CES 2026 alkalmával az AMD nemcsak a szokásos asztali és mobil processzorait mutatta be, hanem végre a beágyazott piacra is komoly figyelmet fordított...

kedd 08:17

Az NVIDIA Rubin MI-platformja berobban: új szabályok jönnek

Az NVIDIA idén a 2026-os CES-en bemutatta minden eddiginél fejlettebb MI-platformját, amely Rubin névre hallgat...

kedd 08:01

A Starlink leállása lebénította a netet, forrong Pápua Új-Guinea

Az emberek egyre elégedetlenebbek Pápua Új-Guineában, miután a kormány felszólította a Starlinket, hogy szüntesse be az internetszolgáltatását...

kedd 07:57

A bitcoin 95 ezer felé száguld, az XRP berobban

A kriptovilág az év egyik legizgalmasabb napját élte át hétfőn, amikor a bitcoin árfolyama 3%-os emelkedéssel elérte a 94 400 dollárt (kb...

kedd 07:51

Az élet ára a sejtekben: a láthatatlan energiaszámla

⚡ Az élő rendszerek működéséhez a látható energiaráfordításokon túl rejtett energiaköltségek is társulnak...

kedd 07:44

Az 50 legmegdöbbentőbb tudományos tény a világról

Érdemes megvizsgálni, hogy mennyi furcsaság és meghökkentő érdekesség rejlik körülöttünk – az emberi testtől a bolygónk szélsőséges adottságaiig és a világegyetem elképesztő titkaiig...

kedd 07:36

Az új HP EliteBookokkal végre fellélegezhet az IT-részleg

A HP idén alaposan megújította az EliteBook X G2 üzleti laptopokat, amelyek most először AMD, Intel és Qualcomm processzorokkal is elérhetők ugyanazon a platformon belül...

kedd 07:29

Az Afeela elektromos autói berobbannak: PlayStation-játékokkal és egyedi hangzással

A Sony és a Honda közös vállalkozása, az Afeela, most először tartott önálló bemutatót, ahol felfedték, hogyan képzelik el a jövő villanyautóit – belül PlayStation-játékokkal, kívül vadonatúj dizájnnal...

kedd 07:22

Az AMD új Ryzent dob piacra a gamerek kedvéért

🚀 Az AMD tovább emeli a tétet a játékprocesszorok piacán: bemutatkozott a Ryzen 7 9850X3D, amely még gyorsabb, mint a nagy sikerű 9800X3D...

kedd 07:16

Az Nvidia felforgatná a robotaxi-ipar játékszabályait

Ebből következően érdemes megérteni, hogy az Nvidia már 2027-re szeretné meghatározni az önvezető taxik jövőjét, mégpedig azzal a céllal, hogy saját MI-chipjeivel és Drive AV nevű szoftvercsomagjával működtesse ezeket a flottákat világszerte...