Az első emberi ős már két lábon járt?

Ősi lelet Afrikában

A Sahelanthropus tchadensis nevű ősemberfaj Észak-Közép-Afrikában élt hétmillió évvel ezelőtt, éppen akkor, amikor az emberi leszármazási ág elvált a legközelebbi rokonainktól, a csimpánzoktól és bonobóktól. 2001-ben fedezték fel az első koponyatöredékeket Csádban, de csak részleges lelet volt, így a tudósok nem tudták eldönteni, két lábon járt-e. Egy akkor előkerült combcsontot később elemeztek, de semmi bizonyítékot nem találtak a két lábon járásra, ami megkérdőjelezte, hogy valóban emberelőd volt.

Új elemzések változtatnak a képen

Legfrissebb kutatásukban a tudósok háromdimenziós morfometriai módszerekkel vizsgálták a csontokat, és több, a két lábon járáshoz nélkülözhetetlen anatómiai jellegzetességet találtak – ezek kialakulása fontos lépcsőfok volt az evolúcióban. Korábban már felmerült, hogy a combcsont befelé csavarodik, és egy kis dudor is található rajta, ahová a farizom tapad. Most azonban egy harmadik, finomabb sajátosság is előkerült: egy kis csontkiemelkedés, ahová a két lábon járásban kulcsszerepű szalag tapad. Ezt más kutatók is megerősítették.

Vita a tudományos közösségben

Nem mindenki ért egyet az eredményekkel. Az egyik lipcsei kutató szerint a combcsont befelé csavarodása nem kizárólag a két lábon járáshoz köthető, a csontkiemelkedés funkciója pedig alig ismert, ráadásul a lelet rossz állapota miatt nem lehet pontos következtetéseket levonni.

Fák között és talajon

A Sahelanthropus valószínűleg a fákon mozgott, aludt és biztonságban volt, de a kutatók szerint a talajon két lábon járt, hogy a keze szabad maradjon a táplálékszállításhoz. A leletek hiánya miatt továbbra is bizonytalan a válasz, később újabb ásatásokat terveznek, mert csak több csontlelet zárhatja le a vitát.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján