Mit csinál a test, amikor napokig nem eszünk?
Az emberiség története során az éhezés időszakaihoz volt kénytelen alkalmazkodni, így a szervezet kiválóan tud átváltani arra, miként nyerjen energiát, amikor nincs táplálék. Ilyenkor a szénhidrát helyett a raktározott zsírból fedezi a működéséhez szükséges energiát. A böjt, akár vallási, akár egészségügyi vagy kulturális okból, régóta ismerős eszköz, mostanában pedig újra népszerűvé vált a fogyás, az anyagcsere-javítás és a regenerációs eljárások miatt.
Ezek a hatások viszont legtöbbször csak sejtések voltak: hogy pontosan mi játszódik le a testben, amikor napokig csak vizet iszunk, azt most 12 egészséges önkéntes példáján tudták vizsgálni a londoni Queen Mary Egyetem és a Norvég Sporttudományi Iskola kutatói. Egy hétig csak vizet ihattak, közben naponta vettek tőlük vérmintát, és a legmodernebb módszerekkel vizsgálták a véráramban keringő közel 3000-féle fehérjét.
Az igazi átalakulás a harmadik napon kezdődik
A várt folyamat, miszerint a test a harmadik nap körül átvált zsírégetésre, hamar meglátszott: az önkéntesek átlagosan 5,7 kg-ot fogytak, főleg zsírszövetből, de valamennyi izmot is veszítettek. Amikor három nap múlva újra elkezdtek enni, az izomveszteség nagy része helyreállt, a zsírveszteség azonban jórészt megmaradt.
Ám a legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a test fehérjéinek átrendeződése csak a harmadik naptól kezdődött igazán. Rengeteg, a szervezet szerkezetét meghatározó fehérje aktivitása ekkor ugrott meg vagy csökkent – köztük olyanoké is, amelyek az agyban található idegsejtek hálózatának stabilitását biztosítják. Az önkénteseknél jelentkező fehérjeváltozások nagyjából azonos mintát követtek, ezért feltételezhető, hogy a szervezet rendkívül összehangolt program szerint kapcsol át a böjtölés új üzemmódjába.
Nyereségek és veszélyek az egészség szempontjából
Ezért a hosszabb böjt nemcsak fogyaszt, hanem több betegség kockázatát is csökkentheti: javulnak azok a biológiai folyamatok, amelyek krónikus gyulladásokkal vagy anyagcsere-betegségekkel állnak kapcsolatban, sőt, a fehérjerendszer révén az idegrendszer rugalmasságát is támogatja.
Viszont a pozitívumok mellett nem szabad megfeledkezni a veszélyekről. A kutatócsoport egy későbbi vizsgálatában megfigyelték, hogy a hosszan tartó böjt fokozhatja a gyulladást, megváltoztathatja a véralvadás összetevőit, és átmeneti stresszreakciót válthat ki. Ráadásul a víz- és sóhiány, az izomvesztés, szédülés vagy korábbi betegségek miatt a koplalás akár veszélyes is lehet.
Miért izgatja a tudósokat a hétnapos böjt?
A felfedezés kulcsa, hogy a nagyobb, egész szervezetet érintő molekuláris változások csak a teljes kalóriaelvonás után három nappal jelennek meg. Ez azt is jelenti, hogy a néhányórás vagy egynapos koplalás nem hozza el ugyanazokat a hatásokat, amelyeket a hosszabb nélkülözés. Az eredmények arra ösztönzik a kutatókat, hogy olyan kezeléseket dolgozzanak ki, amelyek a böjt kedvező molekuláris folyamatainak serkentését úgy biztosítják, hogy ne kelljen hetekig koplalni – hiszen a legtöbb beteg ezt nem tudná vállalni. A böjt így egyedülálló ablakot ad a test különleges alkalmazkodási képességeinek megértéséhez, ami a jövőben teljesen új terápiák alapját képezheti.
