Szemantika vagy tudományos lehetetlenség?
Nem elhanyagolható tényező, hogy az ilyen eljárás valójában inkább nevezhető „testátültetésnek”, hiszen az ember tudata, identitása, szinte minden személyes jellemzője az agyban rejlik. Ez alapvetően különbözik egy szív- vagy májátültetéstől, ahol csak egy szervet cserélnek ki. Egy teljes agyátültetés esetén lényegében új ember születne – magyarázza a Wisconsin Orvosi Egyetem idegsebész adjunktusa, Dr. Krucoff.
A legfőbb akadály azonban technikai: a központi idegrendszer — ideértve az agyat és a gerincvelőt — idegsejtjei felnőttkorban nagyon korlátozottan képesek új kapcsolatokat kialakítani vagy regenerálódni. A perifériás idegek — amelyek a központi idegrendszeren kívül futnak — még képesek újraépíteni kapcsolataikat, de az agy- vagy gerincvelő szintjén ehhez hiányzik a tudásunk.
Az agyátültetés gyakorlati és erkölcsi akadályai
Bármiféle agyátültetés, akár részleges is (például a kisagy cseréje), jelenleg elérhetetlen. A kisagynak például több millió, speciális, ún. Purkinje-sejtje van, amelyek mind több ezer más sejttel állnak kapcsolatban. Az ilyen mennyiségű kapcsolat helyreállítása mai tudással elképzelhetetlen.
Elméletben a legegyszerűbb átültetés a gerincvelőnél történhetne, mert itt átláthatóbbak az idegi kapcsolatok. Orvosilag a bőr, izmok, erek, csontok összekötése, sőt maguknak a gerincvelői idegeknek a fizikai egyesítése is sikerülhetne, de a sejtek közötti idegi kommunikáció kialakítása ma még megoldhatatlan.
Korábbi kísérletek és kudarcok
Az agyátültetés, illetve fejátültetés gondolatával már a 20. század eleje óta kísérleteznek. Akkoriban új varrástechnikákkal próbálták például kutyák és majmok fejét más testekhez illeszteni. Ezek az állatok legfeljebb néhány napot éltek túl, mert vagy a keringési rendszer nem működött, vagy az immunrendszer kilökte a beültetett testrészt.
1970-ben Dr. Robert J. White a majomfej-átültetésről lett ismert: a műtét után a majmok rágtak, nyeltek, EEG-jük is aktivitást mutatott – de kilenc napnál tovább egyik sem maradt életben. Ezek a kísérletek vezettek oda, hogy 2013-ban Dr. Sergio Canavero olasz sebész az első emberi fejátültetés tervével állt elő, de tudományos és etikai okokból hatalmas tiltakozást váltott ki.
Újszerű lehetőségek: őssejtterápia és agyi organoidok
Noha egész agyat nem ültethetünk át, egyre több az olyan ígéretes kutatás, amelyben őssejteket vagy laborban nevelt agyi „organoidokat” alkalmaznak agysérülések vagy idegsejtpusztulás ellensúlyozására. Az őssejtekből esetleg fejlődhetnek idegsejtek, melyek nagyobb eséllyel illeszkednek be a páciens agyába, ha saját sejtekből származnak.
Nem elhanyagolható tényező, hogy még ezek az úttörő eljárások is kockázatosak: például rosszul differenciált sejtek akár tumorokat is képezhetnek. Az sem világos, miként lehet az átültetett sejteket rávenni arra, hogy pontosan a kívánt funkciót lássák el, vagy megfelelően integrálódjanak az idegi hálózatba.
Laborkutatásokban 2023-ban már bizonyos organoidokat sikeresen ültettek be állatokba, de ezek klinikai alkalmazása embereknél még évekre lehet. Egyelőre tehát az agy marad az a szervünk, amelyet nem tudunk „cserélni”, bármennyire is csábító az örök élet ígérete.
