Az angol költészet kezdetei
A hetedik században élt észak-angliai mezőgazdasági munkás, Cædmon-himnuszát tartják az első fennmaradt angol nyelvű költeménynek. A vers az Az angol nép egyháztörténete (Ecclesiastical History of the English People) című, latin nyelvű mű egyes példányaiban maradt fent, amelyet Beda Venerabilis, az angol szerzetes és szent írt. A mű Mark Faulkner, a Trinity College középkori irodalomprofesszora szerint a középkor egyik legszélesebb körben elterjedt és sokszor másolt szövege. A most előkerült kézirat különlegessége, hogy a 9. századból származik, bő háromszáz évvel korábbi, mint az eddigi legkorábbi teljes változat.
Különösen fontos kiemelni, hogy ez a lelet azt bizonyítja, hogy az angol nyelv már a 9. század elején is jelentős figyelmet kapott, jóval korábban, mint eddig gondoltuk. Itt a vers nem utólagos kiegészítésként, hanem magában a fő latin szövegben olvasható, ami a korabeli nyelvi és kulturális kapcsolatok mélységét mutatja.
Az elveszett kézirat vándorlása
A részletek fényében minden más megvilágításba kerül: a kézirat hányattatott sorsa önmagában regénybe illő. Cædmon legendája szerint egy lakoma után kínosnak érezte, hogy nem ismer verseket, ezért hátrahúzódott, és álmában szólt hozzá egy misztikus alak, aki arra biztatta, hogy énekeljen a teremtésről – így született meg a kilencsoros himnusz. Mintegy 1400 évvel később a kézirat előkerült Róma főkönyvtárából, miután több kontinensen is vándorolt.
A kéziratot először az itáliai Nonantola bencés apátságában másolták le, amely a középkor egyik legjelentősebb írásközpontja volt. Az évszázadok során Rómába, a Vatikánba, majd egy kis templomba, később híres angol és svájci bibliofilek (Thomas Phillipps, Martin Bodmer) kezébe került, végül New Yorkban is feltűnt. Az olasz kulturális minisztérium hosszú évek alatt kutatta fel az elveszett Nonantola-kódexeket, és a kötet 1972-ben került vissza Rómába. Azóta gyakorlatilag ismeretlen maradt, míg Elisabetta Magnanti, a Trinity College kutatója többéves kutatómunkája során fel nem fedezte.
Cædmon-himnuszának szövege és jelentősége
A vers mai magyarul így szólna: Most dicsérnünk kell a mennyei birodalom őrzőjét, a Teremtő hatalmát és akaratát, a Dicsőség Atyjának művét, aki először minden csodát megalkotott, s örök Úrként megszabta a kezdetet. Először az embereknek alkotta a földet, az eget pedig tetőül a szent Teremtő; majd a világ közepét formálta, az emberiség oltalmazóját, az örök Urat, a Mindenhatót.
Ez a rövid költemény az angol irodalom első kódexbe zárt emléke, írásba foglalt eredete.
Digitális reneszánsz: bárki böngészheti a középkori kéziratokat
A római Nemzeti Központi Könyvtár minden nonantolai kéziratot digitalizált, az anyagok szabadon elérhetők online. Ezzel megnyílik az út a kutatók előtt szerte a világon, hogy újabb kincseket tárjanak fel az elfeledett középkori iratok közül. Andrea Cappa, a ritka könyvek és kéziratok részlegének vezetője szerint a Cædmon-himnusz felfedezése csupán a kezdet: számtalan új felismerés vár még ránk a digitális archívumok összekapcsolásával és a nemzetközi együttműködéssel.
