
Kampány helyett párbaj
A történet, bár hangulatos, nem igényel nagy mélységet, mert a Demigodban nincs hagyományos kampány. A játék csatákat kínál: szabad összecsapásokat vagy nagyobb tornákat, ahol félistenekből álló két csapat (a Világosság és a Sötétség ereje) küzd egymással. A felszínen ez hasonlít a klasszikus valós idejű stratégiákra, de a lényeg inkább az egy-egy elleni harcokon van. A vezérlés egyszerű: kattintással küldöd kedvencedet támadni vagy mozogni.
A küzdelmek nyolc szimmetrikus és viszonylag kis pályán zajlanak, amelyek zászlókkal és monumentális, görög stílusú szobrokkal vannak tele. A dizájn pazar: az egyik pályán vízesések ontják a habokat, egy másikon egy kétfejű kígyó teste köré rendeződik minden, amelyet egy üvöltő szobor tart a világűrben.
Akció és fejlődés egyben
A csaták általában apró összecsapásokkal indulnak, de hamar gigantikus káosszá eszkalálódnak, ahol óriások, démonok és mágiát szóró papok okoznak pusztítást. Bázisépítés helyett itt a saját karaktereidet fejleszted: minden tapasztalati pont választások elé állít, hogy milyen tulajdonságot, varázslatot vagy páncélt fejlessz. Maga a félistened a bázisod.
Az egyik legkarakteresebb példa a Rook nevű óriás: szó szerint egy antropomorf vár, aki egyszerre idézi meg a Shadow of the Colossus vagy egy Miyazaki-film világát. Rook vállán nyílzáporokat zúdító íjászok sorakozhatnak fel, másik oldalán villámvető Tesla-tekercs tüzel, míg középen egy katapult dolgozik. Rook az egyik legegyszerűbben játszható félisten, jól példázza, mennyire hiányzik a játékból az oktatómód vagy a tipprendszer.
A többi félisten kevésbé egyértelműen szerethető elsőre. Regulus, az angyali mesterlövész például első pillantásra gyenge, de a megfelelő tárgyak és fejlesztések után akár egy lövéssel is kiiktathat menekülő ellenségeket, és képes szárnyakat növeszteni.
Assassins és Generals – két játékstílus
A játék két karakterosztálya közül az Assassins (pl. Rook, Regulus) maguk vívják meg a harcot, különféle, gyakran extrém, sokszor vicces képességekkel: az Untamed Beast háborús vírusokat terjeszt, a Torch Bearer tűz- vagy jégmágiával bombázhat, sőt, akár lángba is borulhat. Mindegyiknek megvan a maga egyedi, már-már képregényes, a tinédzserek által kedvelt laza stílusa.
A másik csoport a Generals, akik saját erejük mellett szörnyeket, segítő lényeket idéznek. Oak strapabíró vezér, aki az elesett minionok lelkét is magához ragadja. Queen of Thorns, Sedna vagy Lord Erebus már bonyolultabbak: egész seregeket mozgatnak, növényóriásokat és jeget hívnak segítségül, vagy éppen vérszívó vámpíralakként harcolnak.
A Generals játékstílusa gyakran okoz zűrzavart, amikor minionok hada keveredik a villanások és varázslatok kavalkádjában, olykor nehéz követni, kit is irányítunk.
Játékmódok, fejlesztések és problémák
Négy különböző játékmód változatos taktikát kíván meg: például a Conquest és a Fortress a védelmi tornyok elleni közvetlen támadásokat ösztönzi. Ezek akkor is unalmassá válhatnak, amikor gyorsan nyilvánvalóvá válik, ki fog győzni – különösen, ha a harcnak csak passzív tornyok a fő ellenfelei.
Az igazi előny a Citadel bázisfejlesztési rendszer: itt fejleszthetők a minionok, akik automatikusan születnek a pálya két végén. A fejlesztések után egyre erősebb egységek (például a hangzatos Catapultasaurii vagy hatalmas óriások) szállnak be a csatába.
A meccsek alatt pénzt is gyűjthetsz. Ha csapatod helyett magadra költenéd, felszerelhetsz egyedi tárgyakat és bónuszokat, így még inkább sajátoddá válik a félisten.
Személyre szabott taktika és online problémák
A Demigod igazi mélysége kis dolgokon – statisztikákon, bónuszokon – múlik. Amint rájössz, hogy egy Mage Slayer nevű kard például 40% eséllyel kábítja az ellenfelet, máris stratégiát tudsz erre építeni. Ettől válik a karakterfejlesztés szokatlanul izgalmassá.
A játék mégis tele van kisebb-nagyobb hibákkal: fura útvonalválasztás, halál után szürke, unalmas képernyő, de a legnagyobb gond a hálózati hibákban rejlik. Egyetlen, rossz kapcsolattal rendelkező játékos miatt mindenki játékát meg lehet akasztani – ez pedig egy online címnél óriási hiba. Emiatt legtöbbször inkább csak a gép ellen játszható.
Összességében elmondható, hogy
A Demigod világában elképesztő karakterek, káprázatos pályák és pörgős harcok váltják egymást, de a rendezetlensége miatt sokszor kevesebbet kap a játékos, mint amennyit a látvány ígér. Az extrém, rajzfilmbe illő erővel és humorral átitatott félistenek viszont még így is feledhetetlenné teszik ezt a különc fantasy-stratégiát. Ha bosszantó hibáit elnézed, újra és újra visszatérsz majd, hogy hősként küzdj az isteni trónért.
