Nem minden madár érintett ugyanúgy
A kutatók 22 olyan gyakori mezőgazdasági madárfajt azonosítottak, amelyekből megbízhatóan lehet trendeket követni. A legnagyobb visszaesést a fenyőrigó (fieldfare) szenvedte el, amelynek populációja 56%-kal zsugorodott. A sarlósfecske, a nádirigó és a citromsármány egyedszáma is körülbelül a felére esett. Akadnak azonban nyertesek is: a házi veréb, a mezei veréb és a seregély állománya szerény, 15%-os növekedést mutat, míg a tengelic (European goldfinch) akár 54%-kal is gyarapodott az elmúlt két évtizedben.
Mitől fogynak a madarak?
Nincs egyetlen oka a madarak fogyásának, hiszen mindegyik faj más életmódot folytat. A fajok egy része helyben költ és egész évben itt él, míg mások vándorolnak, ezért a visszaesés részben a norvégiai körülményekhez, részben pedig a vonulási útvonalakhoz és a telelőhelyekhez köthető. Mivel azonban az egész évben Norvégiában élő madaraknál is csökkenés látszik, a felelősség nagyrészt helyben keresendő.
A mezőgazdasági táj átalakulása a fő ok
A legfontosabb tényező a mezőgazdasági művelési módok változása. A monokultúrás ültetvények terjedése, az intenzívebb művelés, a gyepek gyakoribb kaszálása, valamint a legelők, erdősávok és vizes rétek eltűnése rendkívül negatívan hat a madárállományra. Ha eltűnnek az élőhelyek (szántók szegélyei, kisebb bokrosok, rétek, mocsarak), a madarak elveszítik a táplálékot, a fészkelőhelyeket és a búvóhelyeket. Egyre több faj kerül közvetlen konfliktusba az élelmiszer-termeléssel, ami az intenzív földhasználat miatt fészkek pusztulásához vezet.
Lehet javítani a helyzeten?
A helyzet nem reménytelen: az élőhelyek megőrzése, a madarak életritmusához igazodó gazdálkodás, a gyepek és legelők védelme, a gyomirtók csökkentése és a tájdiverzitás helyreállítása mind hozzájárulhat a madárállomány stabilizálásához vagy növeléséhez. A meglévő agrár-környezetvédelmi támogatások is javíthatnak a helyzeten, ha célzottabban alkalmazzák őket.
A végkifejlet mindenkit meglepett
A madarak gyors fogyatkozása rávilágít arra, hogy az ökoszisztéma egészsége súlyosan sérül. Kevesebb virágzó növény, kevesebb beporzó rovar, végül kevesebb madár: mindez olyan láncreakció része, amely az egész élővilágot veszélyezteti. Lényeges szempont, hogy nemcsak a madarak jövője, hanem a teljes norvég természeti környezet áll vagy bukik azon, mennyire sikerül időben cselekedni.
