
Az m^6A módosítás és a VIRMA fehérje szerepe
Az N^6-metiladenozin (m^6A) az eukarióta sejtekben széles körben elterjedt, utólagos mRNS-módosítás, amely a szöveti fejlődésben és az egyensúly fenntartásában létfontosságú. Egy nemzetközi kutatócsoport a VIRMA nevű, az embrionális agyban és több rákfajtában bőségesen termelődő fehérjét vizsgálta. Ez a fehérje az m^6A-metiltranszferáz komplex legnagyobb, evolúciósan konzervált alkotója, és afféle vázfehérje. A kutatók feltételesen VIRMA-hiányos egereken és idegi őssejtmodelleken tanulmányozták a hatását.
Genetikai és fehérjeszintű zavarok
Az mRNS és m^6A szekvenálása, valamint fehérjeelemzés alapján bebizonyosodott, hogy a VIRMA hiánya jelentősen csökkenti az m^6A szintet, így közvetlenül hátráltatja a riboszóma-biogenezissel kapcsolatos gének működését. Az mRNS-ek élettartama megnő, emiatt sérülnek a riboszóma-gyártás kritikus lépései. Ez sejtszintű stresszválaszt indít be (p53-függő módon), lelassítja a fehérje-előállítást, és végül súlyos fejlődési zavarokhoz vezet.
Az eredmények ráktípusokra is utalnak
A kutatók humán emlőrák (MCF7) és méhnyakrák (HeLa) sejteken végzett tesztjei alapján hasonló zavarokat figyeltek meg, amikor hiányzott a VIRMA. Ez arra utal, hogy a szabályozás a sejttípusok között is hasonló marad. A felismerés új megvilágításba helyezi az mRNS-módosítások és a fehérjetermelés szabályozását, valamint ezek fontosságát a fejlődést meghatározó sejtes folyamatokban.