Bohus erődje: a bevehetetlen svéd bástya
A mai Svédország délnyugati részén magasodik Bohus erődje, amelyet legalább tizenhárom alkalommal ostromoltak eredménytelenül. A norvég király parancsára a 13. században emelték, s a következő századokban a korábbi fából készült részeket kőre cserélték. A vár védelmét bonyolult falrendszer és több torony garantálta, így ha egy torony el is esett, a többiben folytatódhatott a védekezés. 1566-ban a svédeknek egy tornyot sikerült elfoglalniuk, de a védők megsemmisítették a foglalt részt: a lőporraktárt felrobbantották, így visszaverték az ostromot. Bár Bohus valaha Norvégia és Svédország határán feküdt, a későbbi határváltozások után végül Svédország része lett.
Hochosterwitz legendája: a repülő tehén
Dél-Ausztria meredek dombján áll a Hochosterwitz vára, amely 150 méterrel emelkedik a környék fölé. Legkorábbi említése Kr. u. 860-ból származik, s védműveit évszázadokon át bővítették. A 16. századi török veszély hatására 14 kaput építettek a bejárathoz. Egy ismert történet szerint a 14. században a védekezők utolsó tehenüket is feláldozva, gabonával töltötték fel, majd kilőtték katapulttal az ostromlók közé; az ellenség elbátortalanodott, azt gondolván, hogy az élelmiszerbőség miatt lehetetlen lesz kiéheztetni a várat, ezért feladták az ostromot.
Burgdorf vára: ha nem megy erővel, vegyük meg!
Bern közelében található a svájci Burgdorf vára, amelyet 1383-ban a berniek 45 napig ostromoltak sikertelenül. A Kyburg-ház védői végül üzletet kötöttek: Bern városa 37 800 guldenért (korabeli birodalmi valutáért) egyszerűen megvásárolta a várat és környékét. A lakótornyból, nagyteremből és védőfalakból álló erőd így sosem esett el harcban, és története 800 éve alatt meghódítani sem sikerült.
Mont-Saint-Michel: a dagály szigete
Északnyugat-Franciaországban, az apály és dagály által körülölelt szigeten áll Mont-Saint-Michel. Ez a legendás apátság nemcsak vallási központ volt, hanem valóságos erődítmény is. Az angol–francia százéves háború idején többször körülzárták az angolok, de bevehetetlenségét a magas, sziklás sziget elhelyezkedése és erősített falai biztosították. A vallási hiedelmek szerint maga Mihály arkangyal is kijelölte az apátság helyét egy püspöknek 708-ban.
Kost: a cseh csontvár
A cseh Cseh Paradicsom (Český ráj) vidékén a 13. században épült Kost vára, amelyet később több fallal és bástyával, különösen a fehér kövekből épült „Nagy Fehér Toronnyal” bővítettek. A várban kápolna és sörfőzde is található. Egy legenda szerint Jan Žižka, a sikertelen támadás vezetője azt mondta a vár falairól, hogy olyan kemények, mint a csont. Mivel kost csehül csontot jelent, a név azóta is fennmaradt.
Château Pèlerin: a tengerparti menedék
Izrael északi partvidékén magasodik a Château Pèlerin, más néven Atlit vára, amelyet 1218-ban a Templomos Lovagrend emelt. Tengerparti fekvése miatt folyamatosan kaphattak utánpótlást hajóval, így egyszer sem tudták kiéheztetni vagy bevenni. A várban lakóterek, kápolna és vártorony is volt. Ennek ellenére, amikor a Jeruzsálemi Királyság 1291-ben elbukott, a védők feladták, elhagyták a várat, de ellenséges kézbe sosem került.
A megoldás azonban közelebb volt, mint bárki hitte volna: néha egy ügyes húzás, váratlan trükk vagy egyszerű alku ugyanannyit ért, mint a legerősebb falak. Ezek a várak pedig máig a leigázhatatlanság szimbólumai.
