Környezetrombolás és fogyasztói károk
A fogyasztókat nemcsak anyagilag és időben éri veszteség, hanem a természetet is súlyos károk érik. Így az Egyesült Államok Kína után a világ második legnagyobb elektronikai hulladéktermelője: évente fejenként mintegy 21 kilogrammot. A hulladék mindössze 15%-át hasznosítják újra.
A javításhoz való jog mozgalma
Ennek az abszurd helyzetnek a visszaszorítására jött létre a javításhoz való jog mozgalma, amely azt szeretné elérni, hogy az emberek ne ütközzenek felesleges anyagi, jogi vagy technikai akadályokba, amikor termékeiket maguk javítanák, illetve harmadik féllel javíttatnák. A mozgalom támogatottsága ritka módon mindkét nagy politikai oldalra kiterjed. Két törvénytervezet is készül: az egyik demokrata, a másik republikánus képviselőtől származik, és szövetségi keretet adna a javíthatóságnak. Ezekkel szemben a gyártók hevesen tiltakoznak.
Honnan erednek a jogi és technikai akadályok?
A problémák gyökere a ’80-as évekbe vezet vissza, amikor az új médiumok és a szerzői jogok körül fellángolt a vita. A videotékák és a videomagnók térnyerése alapjaiban változtatta meg a filmfogyasztási szokásokat. Bár Hollywood pluszbevételt remélt, félt attól, hogy a fogyasztók szabadon másolhatják a filmeket, ezért próbálták megakadályozni a technológia elterjedését.
Az amerikai fair use (szabad felhasználás) elve lehetővé tette, hogy a szerzői jog ne akadályozza a közérdeket, ezt 1976-ban törvénybe is iktatták. 1984-ben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a tévéműsorok saját célra történő rögzítése engedélyezett, ami új értelmet adott a fair use fogalmának. Ezt követően a filmipar inkább digitális megoldások felé fordult: megszületett a DVD, amely eleinte csak olvasható formátum volt, és jóval bonyolultabb módon lehetett házilag rögzíteni rá tartalmat, mint a VHS-re.
Digitális lakatok és jogszabályi háttér
A szerzői jogokat a Digitális millenniumi szerzői jogi törvény (Digital Millennium Copyright Act, DMCA) erősítette meg, amelyet 1998-ban fogadtak el. A törvény valamennyi digitális zárnak, például a titkosításnak és az ellenőrző szoftvereknek jogi védelmet adott, és bűncselekménnyé nyilvánította ezek feltörését. Ennek köszönhetően nemcsak a filmipar, hanem a szoftvergyártók is hatékonyan védekezhettek a másolás ellen.
Máig egyre több mindennapi termékben, legyen szó játékról vagy mosogatógépről, található mikrochippel védett, szerzői joggal oltott szoftver. Harmadik fél nem kerülheti meg ezeket a szoftvereket, különben megsérti a gyártó jogait, ahogyan a traktorjaikat hekkelő farmerek is. Több eszköz már eleve úgy készül, hogy nehezen legyen szétszedhető anélkül, hogy a burkolat sérülne.
Fogyasztói elégedetlenség és kilátások
A gyártók álláspontja szerint csak ők vagy az általuk felhatalmazott személyek javíthatják termékeiket, és ezek a javítások drágák. Ha a javíttatás szinte ugyanannyiba kerül, mint az új eszköz, a legtöbben inkább kidobják a működésképtelenné vált, de javítható tárgyakat. Az amerikaiak több mint 80%-a használ okostelefont, de a jogszabályok továbbra sem követik le a digitális zárak bevezetésének fogyasztói és gazdasági következményeit. A jelenlegi helyzet pedig mindenkit arra ösztönöz, hogy a javítás helyett inkább selejtezzen.
