Az iráni beton visszavágott: hiába az amerikai óriásbombák?

Az iráni beton visszavágott: hiába az amerikai óriásbombák?
2025. június 21-én az Egyesült Államok hat B-2-es bombázóval hajtotta végre az Éjféli pöröly hadműveletet (Operation Midnight Hammer), amely során tizenkét, egyenként 13 600 kg-os bunkerromboló bombával támadta három kulcsfontosságú, föld alatti iráni nukleáris létesítményt: a Fordow dúsító üzemet, a natanz-i atomerőművet és az iszfaháni technológiai központot. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen óriási tömegű bombát – amelyet kizárólag a B-2 képes szállítani – éles bevetésen alkalmaztak.

Bunkerrombolók: méregdrága jégcsákányok

A modern bunkerrombolók jelentősen különböznek a hagyományos, általános célú bombáktól: vastagabb acélköpenyük és speciális, esztergált orr-részük van, valamint kevesebb robbanóanyagot tartalmaznak, hogy a teljes tömeg egyetlen ponton összpontosulva átüssön vastag betont vagy földtömeget. A tipikus, a ’80-as években használt 900 kg-os rombolókat ma már 2,2 tonnás, majd 5 tonnás, végül a mostani 13,6 tonnás (30 000 font) Óriáspusztító bomba (Massive Ordnance Penetrator, MOP) váltotta fel, amelynek gyártásához különlegesen szívós acél szükséges. E célra fejlesztették ki például az Eglin-acélt: kis széntartalmú, kevés nikkellel, valamint speciális ötvözőanyagokkal, mint a volfrám, króm, mangán, szilícium, amelyek tökéletes egyensúlyt teremtenek a keménység és a szívósság között.

Acél kontra ultrabeton: ki győz?

A küzdelem lényege, hogy a fegyvernek elég keménynek kell lennie az áttöréshez, míg a „páncélnak” – ez esetben a betonnak – minél szívósabbnak. Hagyományosan a beton fő gyengesége a ridegsége volt: jól viselte a nyomást, de könnyen repedt. Ez azonban megváltozott az úgynevezett ultranagy teljesítményű beton (Ultra High Performance Concrete, UHPC) megjelenésével. Az új UHPC nyúlós, acél- vagy műanyagszálakkal kevert, rendkívül sűrű összetételű beton, amelynek szilárdsága akár a 2800 bar-t (40 000 psi) is elérheti. Ezek a bekevert szálak megakadályozzák a repedések terjedését, a bombák mozgási energiáját számtalan apró hajszálrepedés nyeli el, így a beton sokszoros terhelést is kibír a hagyományoshoz képest. Jelenleg az iráni mérnökök UHPC-je a világ legfejlettebbjei közé tartozik.

Nukleáris bunkerek: erősebbek, mint valaha

Már korábban is előfordult, hogy a csúcstechnológiás bombák nem tudtak áthatolni az iráni bunkereken. Egyes esetekben a bombák a felszínen elakadtak, és a bent lévőknek tűzszerészeket kellett riasztaniuk. A technológiai előrelépést az jelentette, hogy az UHPC-hez acél- vagy műanyagszálakat – de csak korlátozott mennyiségben, nehogy a beton összetapadjon – speciális elrendezésben kevertek. Így míg egy hagyományos bombával szerelt lövedék könnyedén átüti a klasszikus vasbetont, az UHPC-rétegek csupán finoman megrepednek, a lövedék pedig bennük megakad vagy visszapattan.


Betonrétegek egymásra helyezve

A védelem fejlesztése azonban nem ért véget. Kínai kutatók például többrétegű, „fokozatos” (graded concrete) rendszert dolgoztak ki. Az FGCC névre keresztelt konfigurációban a legkülső réteg különlegesen kemény UHPC, alatta vastagabb, szálakkal erősített UHPC, végül belül egy még szívósabb, acélszálas UHPC található. Ezek kombinációja jelentősen lecsökkenti a behatolási mélységet, a kráter méretét és a keletkező sérüléseket. Ez a koncepció laboratóriumi körülmények között messze felülmúlta bármely monolit UHPC teljesítményét.

Mi a jövő? Egyszerűen nagyobbat robbantani már nem elég

Az Amerikai Légierő már negyedszer módosította az Óriáspusztító bomba (MOP) fejlesztési irányát, de egyre világosabb: fizikai korlátokba ütközünk, bármilyen acélról vagy tömegről is van szó. Kísérleteznek új anyagokkal, de a mai UHPC-t már a legerősebb létező bombák sem mindig képesek áttörni. Így az alternatív hadviselési eszközök kerülnek előtérbe: például a hiperszonikus rakéták, amelyek volfrámvégződésükkel – robbanóanyag nélkül is – a kinetikus energiára támaszkodva, akár „Isten pálcájaként” is képesek lehetnek áttörni a többrétegű betont.

Ráadásul nem feltétlenül kell fizikailag teljesen megsemmisíteni a bunkert. Ha elvágják a kommunikációt, a bejáratokat, vagy tönkreteszik az antennákat, a parancsnoki központ katonailag használhatatlanná válik.

Ki nyeri a technológiai csatát?

A legtöbb katonai célú ütésálló betonnal kapcsolatos információ titkos. Az iráni nukleáris létesítmények elleni támadás tényleges hatásai csak hónapok múlva derülhetnek ki, de a harc már rég nem csak a bombákról szól. Ez ma már a tudomány kifinomult versenye: a rakéták és speciális acélok párbaja a nanoméretű szálakkal erősített, többrétegű szuperbetonokkal. A végső szó – úgy tűnik – egyelőre az építőipar és az anyagtudomány kezében van.

2025, adminboss, www.popularmechanics.com alapján

  • Te mit gondolsz, helyes-e, hogy ekkora hangsúlyt kapnak a fejlesztések a támadó és a védő fegyverek versenyében?
  • Ha egy ilyen támadás tervezésében részt vehetnél, szerinted csak anyagmérnöki oldalról közelítenéd meg, vagy etikai kérdéseket is felvetnél?
  • Szerinted meddig érdemes fejleszteni az egyre erősebb fegyvereket és bunkereket, van-e ennek értelmi vagy etikai határa?


Legfrissebb posztok

kedd 09:44

Az elit tíz: a világ leggazdagabbjai újrarendezve

💰 A decemberi Forbes-lista szerint továbbra is az informatika, a közösségi média és a mesterséges intelligencia uralja a világ leggazdagabb embereinek rangsorát...

MA 20:49

A Mars rejtélyes hatása: tényleg alakítja a Föld éghajlatát?

Évmilliók óta váltakoznak a jégkorszakok és melegebb időszakok a Földön, amit bolygónk pályájának és tengelyferdeségének finom változásai irányítanak...

MA 20:33

A King Gizzard kivonul, MI-klónok lepik el a Spotify-t

🎧 Miután az ausztrál King Gizzard & the Lizard Wizard hangos tiltakozás közepette elhagyta a Spotify-t, a rajongók megdöbbenve tapasztalták, hogy a platform máris MI által generált klónokat kínál helyettük...

MA 20:19

Az MI-chatbotok csődöt mondanak az öngyilkossági segélyvonalakon

Ez a jelenség jól illusztrálható azzal, hogy egyre többen fordulnak MI-hez lelki problémáikkal, de a legnépszerűbb chatbotok váratlanul rosszul vizsgáztak abban, hogyan reagálnak az önsértési vagy öngyilkossági gondolatokat tartalmazó kérésekre...

MA 20:02

A lítium trónkövetelője? Berobbanhat a nátrium‑ion akkumulátor

⚡ Tipikus eset, amikor a tudósok egy váratlan áttöréssel rukkolnak elő, amely akár felforgathatja az akkumulátorok piacát...

MA 19:50

Az eddig mért leghosszabb gammakitörés rejtélye felforgatta az asztrofizikát

🚀 Érdemes megérteni, hogy a gammakitörések (GRB) a világegyetem legnagyobb energiájú robbanásai, mégis megfejthetetlennek tűnnek...

MA 19:34

A Bluebird-hadművelet Musk bakiját meglovagolva indítaná újra a Twittert

Tipikus eset, amikor egy kihagyott ziccer visszaüthet: egy amerikai startup úgy véli, Elon Musk végzetes hibát vétett, amikor a legendás Twittert X-re nevezte át, és ezzel végleg eltüntette a logót és a márkanevet a térképről...

MA 19:17

Az új Spiderman adathalász-szolgáltatás Európa bankjait veszi célba

🕵 Egy új, Spiderman nevű adathalász eszköz jelent meg, amely valósághű másolatokat készít több európai bank és kriptopénztárca oldalairól...

MA 19:01

Az Nvidia már a tartózkodási helyedet is követné: jön a nyomkövető MI‑chip

Az Nvidia új, helymeghatározásra alkalmas technológiát fejlesztett, amely képes megmondani, pontosan melyik országban működnek az MI-chipjei...

MA 18:49

Az MI-képzés káosza: mindenki mást okol

😕 A munkahelyi MI-képzés nélkül ma már nehéz lenne lépést tartani: az alkalmazottaknak elengedhetetlen megtanulni, hogyan használják a mesterséges intelligenciát anélkül, hogy veszélyben éreznék az állásukat vagy a karrierjüket...

MA 18:33

A manhattani dugódíj máris kitisztította a levegőt

Januárban indult New Yorkban a dugódíjrendszer, amelyben az autósok csúcsidőben 3500 Ft-ot (kb...

MA 18:18

A gyenge kód leállítja a gyártást – milliárdos bukó a vége

💥 Meg kell vizsgálni, hogy a gyártóvállalatok miért nem engedhetik meg maguknak a gyenge szoftverfejlesztést, és miért vált kulcskérdéssé, hogy már a fejlesztés során beépüljön a biztonság, ne pedig utólag próbálják meg védeni az elkészült alkalmazásokat...

MA 18:02

Az ultravékony nanomembrán átírhatja az orvosi implantátumok játékszabályait

Egy dél-koreai kutatócsoport új, ultravékony és rendkívül hajlékony bioelektronikai nanomembránt fejlesztett ki, amely képes szinte észrevétlenül kapcsolódni az élő szövetekhez...

MA 17:34

Az MI‑chipversenyben a győztes már rég nem Kína

Érdekes felvetés, hogy az utóbbi évek amerikai exportkorlátozásai, amelyek célja Kína elzárása volt az élvonalbeli félvezetőktől, végül inkább Kína saját technológiai fejlesztését pörgették fel, mintsem lassították volna azt...

MA 17:17

Az ukrán hekkernő az orosz kibertámadások titkos segítője

🕵 Az amerikai hatóságok vádat emeltek egy 33 éves ukrán nő, Victoria Eduardovna Dubranova (ismertebb nevén Vika, Tory vagy SovaSonya) ellen, mert orosz hátterű hekkercsoportokat segített kibertámadásokban világszerte, többek között amerikai vízrendszerek, választási rendszerek és atomerőművek ellen...

MA 17:03

Jön az ausztrál tinédzser közösségimédia-tilalom: új korszak indul?

Érdemes megvizsgálni, hogy miért kelt világszerte ilyen nagy visszhangot az ausztrál döntés, amely elsőként tiltotta be országos szinten a 16 év alattiak közösségi médiához való hozzáférését...

MA 16:49

Az adelaide-i zöldterületek fenntarthatósága veszélyben?

Adelaide városának zöldterületei kulcsszerepet játszanak a klímaszabályozásban, a biodiverzitás megőrzésében és az élhetőség javításában...

MA 16:33

A perzselő hőség hátráltatja a kisgyermekkori fejlődést

A szokatlanul magas hőmérséklet miatt a kisgyerekek egyre nehezebben érik el a korai tanulási mérföldköveket, leginkább az olvasás és a matematika terén...

MA 16:17

A Mars-utazás küszöbén állunk – tényleg ennyire közel?

Az Egyesült Államok Tudományos, Mérnöki és Orvostudományi Akadémiái egy átfogó jelentésben részletesen bemutatják, miért lenne sorsfordító, ha végre űrhajósokat küldenénk a Marsra...