Innovatív, új irány: a tau fehérje célba vétele
Az Alzheimer-kór kialakulása összetett folyamat: évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt az amiloid fehérje elkezd lerakódni az agyban, de önmagában ez nem elég a betegség elindításához. A tudósok szerint az amiloid felhalmozódása egy rendellenes tau fehérje megjelenését váltja ki, ami az idegsejtekben gubancokat, az úgynevezett neurofibrilláris gubancokat (tangles) képez – ezek a tünetek megjelenésének elsődleges okai. A diranersen speciális molekulája, az antiszensz oligonukleotid nem közvetlenül a tau felszaporodását célozza, hanem blokkolja a tau termelődését, így csökkenti annak mennyiségét az agyban.
Klinikai eredmények és a gyógyszer újszerű alkalmazása
A londoni Alzheimer’s Association International Conference-en ismertetett vizsgálatban közel 400, enyhe kognitív hanyatlásban vagy Alzheimer-kórban szenvedő embert vizsgáltak. Bár a kutatás fő célja az volt, hogy a nagyobb dózis látványosabb javulást okozzon – ami végül nem igazolódott –, a legalacsonyabb, félévente adott adag jelentős, 26%-os lassulást eredményezett a kognitív hanyatlásban az egyik vizsgálat szerint. Mindez hasonló azokhoz az eredményekhez, amelyek a jelenlegi, amiloidra ható gyógyszerek, például a lecanemab vagy a donanemab esetén születtek.
Az alkalmazás módja is különleges: a diranersent közvetlenül a gerincvelőt körülvevő folyadékba adják, hogy gyorsabban jusson el az agyba. A mellékhatások között enyhe, átmeneti zavartság és az injekció helyén jelentkező fájdalom fordult elő, de agyi gyulladás nem lépett fel – ez pozitívum a már forgalomban lévő szerekhez képest.
Új frontok az Alzheimer-kutatásban
Úgy tűnik, hogy az Alzheimer elleni harcban egyre több fronton próbálkoznak: az Egyesült Államokban például a Kaliforniai Egyetem, San Franciscó-i kampusza elindította az Alzheimer’s Tau Platform nevű programot, ahol különböző kísérleti tau-ellenes terápiákat, köztük egy AADvac1 nevű vakcinát tesztelnek, akár az amiloidellenes gyógyszerekkel kombinálva is. Az új klinikai platform országosan terjeszkedik, és a tünetmentes, de fehérjefelhalmozódással már érintett embereket is bevonja.
Emellett vizsgálják, hogy egy koleszterinszint-csökkentő szer, az obicetrapib (amit szív- és érrendszeri problémákra fejlesztettek ki) az Alzheimer-kockázatot is mérsékelheti azok körében, akik az APOE4-gént hordozzák, és emiatt nagyobb a rizikójuk.
Egyes kutatók azt is próbálják elérni, hogy a gyógyszerek még hatékonyabban, nagyobb mennyiségben jussanak át az agyat védő, úgynevezett vér–agy gáton. A Denali Therapeutics egy olyan technológián dolgozik, amely a vas természetes szállítópályáit használja ki ahhoz, hogy mind a tau, mind az amiloid ellen ható szerek célba érjenek.
Remény és óvatosság: mi jöhet még?
Az új eljárások és gyógyszerek ellenére egyértelmű, hogy akár a tau-, akár az amiloidfehérjét célozzák a szerek, a valódi áttöréshez még további bizonyítékokra lesz szükség. Az új irányok azonban mindenképpen reményt adnak a kutatóknak, az érintetteknek és családjaiknak egyaránt.
