
Milliárdok a háttérben
Az EDF-nek most egyedül kell fedeznie a Hinkley Point C költségeit; a legutóbbi becslések szerint ezek már meghaladták a 40 milliárd fontot (több mint 18 400 milliárd forintot), miközben az első blokkot csak 2029-re tervezik üzembe helyezni. Az EDF brit leányvállalatának tartozása márciusban már 6,7 milliárd eurót (kb. 2631 milliárd forintot) tett ki. A Fitch értékelése szerint az EDF havonta tőkét injektál a projektbe. A kínai CGN kivonulását angol–kínai politikai feszültségek, illetve a kritikus infrastruktúrával kapcsolatos aggályok okozták.
A privát tőke felvirágzása
A magánhitelezés az elmúlt években óriásit nőtt: a globális piac mára eléri az 1,5 billió dollárt (kb. 544 ezer milliárd forintot). Az ilyen források egyre népszerűbbek a hagyományos, óvatosabb banki finanszírozás alternatívájaként, különösen az olyan gigaprojektek esetében, mint a Hinkley Point C. A privát tőke egyre nagyobb szeletet hasít ki az európai infrastrukturális beruházásokból, és várhatóan az elkövetkező évtizedben óriási bővülés várható az energetikai, közlekedési, lakás- és adatközponti fejlesztések területén.
Amerikai pénz, brit áram
A kész Hinkley Point C több mint hatmillió brit otthon számára fog áramot termelni. Az amerikai Apollo mostani, óriási hitelügylete jól mutatja, mennyire felértékelődött a magántőke szerepe az infrastruktúra-finanszírozásban. Egyre több amerikai befektető keres ilyen lehetőségeket Európában, hogy hosszú távú, értékálló vagyont szerezzen, és diverzifikálja portfólióját.