Gyors ütemben változó erőviszonyok
Az elmúlt két évben az MI-vállalati versengés középpontjában a modellek álltak, mint az OpenAI GPT-je, az Anthropic Claude-ja vagy a Google Gemini-je, illetve a feltörekvő kisebb, akár nyílt forráskódú szereplők az USA-ból és Kínából. A legújabb mérések azonban azt mutatják, hogy mindez áthelyeződött az ügynöki vezérlőpanelek harcterére. Egy friss, vállalati döntéshozók körében végzett felmérés szerint a Microsoft Copilot Studio és az Azure AI Studio 38,6%-os elsődleges platformhasználatot ért el, míg az OpenAI asszisztensei 25,7%-ot értek el februárban. Bár az Anthropic saját infrastruktúrára való áttörése még szerény, az első mérhető megjelenés – 5,7% – máris jelez egy újabb idők kezdetét.
Az irányítási réteg tétjei
Nem mindegy, kié az a terület, ahol az ügynökök terveket készítenek, eszközöket hívnak, adatkezelési jogosultságokat kezelnek, és bizonyítják: jogszerűen jártak el. A vállalatok nem csupán chatbotot választanak. Komoly döntés, hogy az MI-tevékenység futtatása a Microsoft, az OpenAI, az Anthropic vagy egy hibrid, esetleg nyílt keretrendszer köré épül.
A megkérdezett szakértők szerint egyértelmű eltolódás érzékelhető: a modellek mellett legalább olyan fontossá vált az architektúra irányító szintje, a governance és az átláthatóság. A biztonság, a jogosultságkezelés és az auditálhatóság felértékelődtek, hiszen a modern MI‑ügynök már nemcsak válaszol, hanem aktívan cselekszik vállalati folyamatokban – ezzel együtt pedig nő a potenciális kár is, ha valami félremegy.
Az Anthropic lassan, de biztosan tör előre
Bár az Anthropic 5,7%-os aránya önmagában nem piacvezető adat, az időzítés annál beszédesebb. Februárban már a válaszadók egy része nemcsak modellszinten, hanem teljes workflow‑menedzsmentre is az Anthropic megoldásait használta. Az év első negyedévében a Claude üzleti elfogadottsága 23,9%-ról 56,2%-ra ugrott a releváns modellek között – igaz, ez az arány kis mintán alapul, de a trend egyértelmű.
Az igazi stratégiai fordulópont, hogy egy vállalat sokkal könnyebben cserél modellt, mint teljes körű ügynökkörnyezetet: ha a workflow-k, hozzáférések, naplók, sandboxolt végrehajtás egyetlen bástyába kerülnek, a váltás már jelentős infrastruktúra-csere.
A biztonság és az azonosítás szerepe
Az új felmérések szerint a biztonság és a jogosultságok kezelése toronymagasan vezeti az ügynöki platform kiválasztási szempontokat (39,3%, illetve 37,1%), miközben a modell- és eszközflexibilitás jelentősen visszaesett. Egyre többen tartanak attól is, hogy egy-egy platformra való ráépülés hosszú távú függőséget (lock-in-t) jelent.
Szakértők szerint az igazi versenyt az fogja eldönteni, hogy ki kínál integrált, mégis átlátható identitás- és jogosultságkezelést, ahol részletes naplók, visszavonható engedélyek és automatizált szankciók biztosítják a céges működés biztonságát. Kiemelték: nem elég az ügynökvezérlés, az identitásmenedzsment nélkül csak nő a káosz veszélye.
A Microsoft előnye és az okos hibrid szintek
A Microsoft vezető szerepe érthető: a M365, Teams, Azure stack bevált, a legtöbb cég már ezekre épít, a Copilot Studio természetes folytatás. A Microsoft platform 13 százalékponttal előzi a következő helyezettet, az OpenAI-t, amely szintén stabilan növekszik.
Ezzel párhuzamosan egyre több cég számára az Anthropic Claude jelent meg megbízható, érzékeny adatokra tervezett ügynökkörnyezetként. De a legsikeresebb konstrukció a hibrid vezérlési architektúra: egyszerre alkalmaznak gyártói (Microsoft, OpenAI, Anthropic) és független, saját vezérlőrétegeket, hogy elkerüljék a végleges bezáródást egyetlen ökoszisztémába.
Kié lesz a kontroll?
Bár az Anthropic még újonc a piacon, a vállalati nyitottság ütemesen nő. A Microsoft a gyors terjeszkedés, az Anthropic a speciális, kontrollált környezetek specialistájának útját járja. Az OpenAI a jól integrálható fejlesztői eszköztár erejével tartja magát.
A kockázat azonban továbbra is a bezáródás, ezért a vállalatok 35–36%-a inkább kombinálja a natív és független vezérléseket. Egyre fontosabbá válik a valós idejű átláthatóság, a szabályozhatóság és a lock-in veszélyének elkerülése.
A széttagolódott platformok dilemmái
A kifejezetten független keretrendszerek, mint a LangChain vagy a LangGraph, visszaszorulóban vannak, mivel a nagyvállalatok a támogatott, minősített, biztonságosabb keretrendszerek felé mozdulnak. Ugyanakkor a szakértők szerint az igazán erős cégek maguk választják ki az orchestrációs stackjüket, és figyelik, hogyan biztosítható, hogy az ügynökök a megfelelő workflow-kban a helyes döntést hozzák meg.
Az ügynökpiac a felhőhöz kezd hasonlítani
Az MI‑ügynökpiac egyre inkább az infrastruktúraharcok színterévé válik: nem az számít, ki adja a legjobb modellt, hanem ki fogja össze a teljes irányítási réteget: azonosítás, naplózás, workflow‑menedzsment, sandboxing és governance. Előtérbe kerül a domain-specifikus adatok használata, amelyek valódi kontrollréteget biztosítanak.
Az Anthropic stratégiája, hogy nem teljes piacot akar rögtön nyerni, hanem a Claude-ra építő, érzékeny munkafolyamatokat futtató cégeket szeretné még bensőségesebben kiszolgálni — a modelltől az eszköztáron át a teljes végrehajtásig.
A közeljövő meghatározó kérdése
A jelenlegi helyzetben a Microsoft vezeti az ügynöki vezérlőréteget, szorosan mögötte az OpenAI-val, de az Anthropic már mérhetően jelen van ott is, nemcsak a modellezésnél. Az igazi kérdés 2026-ra az lesz: ki irányítja majd az ügynököket – és mennyire lesz nehéz ettől a választástól szabadulni, ha mégis váltani kell?
