Mégis segített a radikális tiltás
Kína 2021-ben drasztikus lépést tett: tízéves teljes tiltást vezetett be a kereskedelmi halászatra a Jangcén. Százezer halászhajót vontak ki a forgalomból, közel negyedmillió halászt telepítettek át, és több mint 1 000 milliárd forintnak megfelelő összeget (kb. 2,74 milliárd USD) fordítottak a folyó megmentésére. A folyami rendőrség szigorúan betartatta a tilalmat.
Kezdenek visszatérni a nagyhalak és a ritkaságok
Friss adatok szerint a tilalom bevezetése óta a mintavételekben talált halállomány tömege több mint a duplájára nőtt, a fajszám pedig 13%-kal emelkedett. A halak száma nem változott jelentősen, de a nagyobb testű, a tápláléklánc csúcsán lévő — gazdaságilag is értékes — fajok, mint a fekete és a fehér amur, jelentősen megerősödtek. Bár a kisebb halfajok össztömege 18%-kal csökkent, az eltűnt nagyragadozók helyét ismét a helyreálló populációk foglalják vissza. A vándorló és veszélyeztetett halfajok, például a jangcei tokhal, a kínai szívóhal vagy a lábas ponty is javuló állományt mutatnak.
Újjászületik a Jangce utolsó édesvízi emlőse
Különösen biztató hír, hogy az egyetlen túlélő édesvízi emlős, a jangcei disznódelfin egyedszáma közel másfélszeresére nőtt: 2017-ben 445 példány élt a folyóban, öt évvel később már 595. Ez azzal magyarázható, hogy a nagyobb halak bősége jobb táplálékot biztosít, és közben ritkábbak lettek a hajók által okozott balesetek és a halászatból eredő pusztulások, valamint csökkent az élőhelyeket terhelő zaj.
Mi lehet a jövő?
Mindebből fakadóan úgy tűnik, egy „nukleáris megoldás” — a teljes tiltás — rövid távon képes visszafordítani az élővilág pusztulását. Ugyanakkor a tudósok óvatosságra intenek: a biológiai sokféleség megőrzése csak határozott, folyamatos intézkedésekkel fenntartható, mert a helyreállás bármikor visszafordulhat, ha újra engedélyezik a halászatot. Szerintük hasonló intézkedések működhetnek a Mekongon és az Amazonason is.
Kemény társadalmi ára is volt
A halászati tilalom hatása felbecsülhetetlen, de hatalmas anyagi és emberi terhekkel járt: több százezer halász és családjuk került nehéz helyzetbe, halászfalvak tűntek el. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ideális esetben nincs szükség ilyen végletes módszerekre, helyette a folyamatos, tudományos felügyeletű halgazdálkodás, a megfelelő környezeti menedzsment lehet a járhatóbb út. Ugyanis a folyók élővilágának védelme nemcsak ökológiai, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.
