A marokkói ősleletek átírhatják az emberiség családfáját

Kulcsfontosságú állkapcsok és rejtélyes családi kapcsolatok

A casablancai Thomas Quarry I. lelőhelyen három részleges alsó állkapcsot, néhány csigolyát és jó pár ősfogat találtak, amelyek egyaránt hordozzák a Homo erectus és a későbbi emberfélék jellegzetességeit, de emellett sajátos, korábban nem látott vonásokat is mutatnak. Az itt talált maradványokat egy nagyjából ugyanilyen korú algériai állkapocshoz, egy 300 ezer éves Homo sapiens állkapcshoz, valamint egy modern ember állkapcsához hasonlították – a máig fennmaradt különbségek és hasonlóságok alapján egyértelműnek tűnik, hogy ezek a leletek fontos láncszemek őseink családfáján.

Korábban úgy hittük, hogy az emberré válás főbb fejezetei Kelet- és Dél-Afrikában íródtak, ez az új felfedezés viszont a történet középpontját jóval északabbra helyezi át. Nem elhanyagolható tényező, hogy ilyen régi, csaknem teljes maradványokat ilyen északon még soha nem találtak – ezzel egy régóta fennálló rést sikerült betömni az afrikai emberszabásúak leletanyagában.

Óriási földrajzi keveredés, új családfa-gyökerek

A kutatók szerint a Thomas Quarry leletei most a legesélyesebbek arra, hogy az utolsó közös ős maradványaiként azonosítsuk őket, amelyekből később a modern ember, a neandervölgyi ember, sőt a denisovai ember is kialakult. Bár a Homo erectus mintegy 2 millió évvel ezelőtt indult el világhódító útjára Afrikából Ázsiába és Óceániába, jó néhány csoport helyben maradt, és egészen 800 ezer évvel ezelőttig fejlődtek tovább. Ezekből fejlődtek ki a ma ismert nyugat-európai előember-csoportok, és rajtuk keresztül a neandervölgyiek is. A marokkói fosszíliák sok vonásukban egyeznek a hasonló korú spanyol Homo antecessorral, ami azt sugallja, hogy időnként kapcsolat lehetett Európa és Észak-Afrika között – a Gibraltári-szoroson át.

Új irányba terelheti az őskutatást

Nem elhanyagolható tényező, hogy a 300 ezer éves Jebel Irhoud-i leletek mellett most már a Thomas Quarry maradványai is arra utalnak: a modern ember őseinek útja sokkal szerteágazóbb és sokrétűbb volt, mint azt korábban gondoltuk. Az Észak-Afrikára irányuló figyelem a jövőben újabb válaszokat adhat arra, miként vált szét végérvényesen a modern és a neandervölgyi embert magában foglaló törzsvonal.

Holott jelenleg csak néhány töredékes leletről és egyetlen helyszínről van szó, a kutatók szerint elképzelhető, hogy ezek valóban a legkorábbi Homo sapiens-leletek. A végleges válaszhoz azonban további ásatásokra, főként Észak-Afrikában, és még több maradványra lesz szükség.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján