Kik voltak az elsők?
Ma már egy tucatnál is több Homo-fajt különböztetnek meg a tudósok. Ennek ellenére a legelső emberfaj kérdése nem ilyen egyszerű. Marokkói fosszíliák szerint az anatómiájukban már modern emberek legalább 300 000 évesek. A legkorábbi igazolt emberfaj azonban a Homo habilis (ügyes ember; Homo habilis), amely Afrikában élt 2,4 és 1,4 millió évvel ezelőtt, eszközöket használt, és járása teljesen két lábra alakult át.
Nem elhanyagolható tényező, hogy korábbi fosszíliák alapján más Homo-fajok is megelőzhették a habilist. Az ősmaradványok hiánya azonban megnehezíti annak eldöntését, hogy egy rendhagyó lelet tényleg új faj, vagy csak egy szokatlan példány. Az evolúció ráadásul fokozatos, így nehéz pontosan meghúzni a határt, mikor alakult ki egy új faj.
Az Australopithecusok öröksége
A legtöbb elmélet szerint a Homo habilis az Australopithecus nemzetségből (déli majom; Australopithecus) fejlődött ki, amelynek tagjai 4,4 és 1,4 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat Afrikában. Közülük az Australopithecus afarensis – ennek legismertebb példánya a híres Lucy – lehetett a Homo habilis közvetlen őse. A Homo-fosszíliákat általában kisebb fogak és viszonylag nagyobb agytérfogat jellemzi, ami a kőeszközök fejlesztését is lehetővé tette.
Több volt az első?
Az 1970-es évektől új fosszíliák kerültek elő Afrikában, amelyek egy másik ősi Homo-fajt, a Homo rudolfensist (Homo rudolfensis) is esélyessé teszik az első emberként. A rudolfensis átlagosan nagyobb testtel és agytérfogattal rendelkezett, mint a habilis, emiatt valamivel modernebb is lehetett. Ezek a leletek szintén akár 2,4 millió évesek, de mivel csak kevés, töredékes fosszília ismert, nem egyértelmű, hogy valóban külön fajról van-e szó, vagy csak egy szokatlan habilisről, vagy nagykoponyájú Australopithecusról.
A leletanyag bizonytalansága
Újabban még idősebb, töredékes állkapcsokat és fogakat is találtak Afrikában, amelyek akár a Homo nemzetséghez tartozó, eddig ismeretlen fajhoz is köthetők. Egy 2025-ös tanulmány friss leleteket is feltárt ebből a rétegből, de egyelőre nem elegendő a bizonyíték egy új Homo-faj megnevezéséhez.
Következésképpen továbbra is kérdéses, hogy pontosan melyik volt az első emberfaj. Az új felfedezések rengeteg izgalmat, de legalább ugyanannyi bizonytalanságot tartogatnak az emberi eredet kutatásában.
