Sajt, tejszín, demencia: ami elsőre egyértelműnek tűnt, az valójában bonyolultabb volt
Az eredmények teljesen új fénybe helyezik az elmúlt évtizedekben sulykolt „zsírszegény” trendeket. A közhiedelemmel szemben a kutatók svéd felnőttek adatait felhasználva kimutatták: a naponta legalább 50 gramm zsíros sajt elfogyasztása 13%-kal csökkentette a demencia kialakulásának esélyét azokhoz képest, akik kevesebb mint 15 grammot ettek. Ez a mennyiség körülbelül két szelet cheddar sajt vagy fél csésze reszelt sajt – azaz nem elérhetetlen mennyiség!
A legalább 20 gramm magas zsírtartalmú tejszín napi fogyasztása szintén védőhatásúnak tűnt: 16%-kal kevesebb demenciát mutattak ki azoknál, akik rendszeresen fogyasztották, mint azoknál, akik egyáltalán nem ettek tejszínt. A hagyományos, teljes zsírtartalmú sajt (mint a cheddar, a Brie vagy a Gouda) és a tejszín (amely jellemzően 30–40%-os zsírtartalmú) a boltokban „full-fat” vagy „regular” névvel kerülnek forgalomba.
Miért érzékeny a kérdés?
Évtizedek óta folynak viták a magas zsírtartalmú és a zsírszegény diéták hasznáról és ártalmairól. Sokan az egészséges életmódra hivatkozva száműzték a zsíros sajtokat az étrendjükből, ám most úgy tűnik, túlzottan leegyszerűsítő volt ez a tiltás. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy csak a magas zsírtartalmú sajtok és a tejszín mutattak védőhatást; minden más tejtermék (beleértve a joghurtot, tejfölt, kefirt, vajat és tejet is, akár zsíros, akár sovány) semlegesnek bizonyult az agy egészsége szempontjából.
A számok és a részletek
A vizsgálat során a résztvevők átlagéletkora 58 év volt, és 25 év alatt összesen 3208 személynél diagnosztizáltak demenciát. Az étrendi szokásokat részletes étkezési naplók és kérdőívek segítségével követték nyomon, különösen a zsíros sajtok és a tejszín bevitelére fókuszálva. Egészen pontosan azoknál, akik rendszeresen napi 50 gramm sajtot fogyasztottak, 10%-ban diagnosztizáltak demenciát, míg a kevesebb sajtot fogyasztóknál ez az arány 13% volt.
Érdekesség, hogy a védőhatás főleg az érrendszeri eredetű demenciánál (vaszkuláris demencia) érvényesült: itt 29%-kal alacsonyabb volt a kockázat. Az Alzheimer-kórnál csak azoknál jelentkezett hasonló tendencia, akik nem hordozták a kockázatnövelő APOE ε4 genetikai variánst.
Pontatlanságok és további kérdések
A svéd kutatás résztvevői egyetlen országból származtak, így felmerül a kérdés, mennyire általánosíthatók a megállapítások. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a svédek elsősorban natúr sajtot esznek, miközben az amerikai étrendben például gyakran kerül a sajt hús mellé vagy megolvasztva. Ezért újabb vizsgálatokra lehet szükség más országokban is, hogy kiderüljön, tényleg univerzális a hatás.
Az üzenet: rend a tejtermékek háza táján?
A zsíros sajtok és a tejszín talán nagyobb jövőt ígérnek az agy egészsége szempontjából, mint azt eddig gondoltuk. Az viszont továbbra is kérdéses, hogy valóban a magas zsírtartalomnak köszönhető-e a védőhatás, vagy egyéb tényezők is szerepet játszanak. Az biztos, hogy nem minden tejtermék egyforma – az ígéretes jelek mellett fontos a további kutatás és az egyéni étrend óvatos felülvizsgálata.
