Az útvonal és a fertőzés eredete
Az MV Hondius Argentína déli részéről, Ushuaia-ból indult április 1-jén. Március 20. és 30. között a hajó egy Antarktisz-kiránduláson vett részt, majd áprilisban elindult Szent Ilona szigetére, május elején pedig továbbhajózott a Zöld-foki-szigetekre. Az első megbetegedett utas április 6-án jelentkezett tünetekkel; ő április 1-jén szállt fel a hajóra. A férfi és felesége – a második fertőzött – a hajózás előtt Argentínában, Chilében és Uruguayban utaztak, ahol a tudósok szerint könnyen kapcsolatba kerülhettek fertőzött rágcsálókkal. Mindkét személy belehalt a fertőzésbe.
Pánik és aggodalom a fedélzeten
Az interneten sorra jelennek meg azok a felvételek, amelyeken riadt utasok kérnek segítséget a hajón zajló súlyos helyzet miatt. A WHO járványügyi vezetője szerint nem véletlen a félelem, hiszen zárt közösségben, minden kórháztól távol szokatlanul nagy stresszt okoz a járvány. A hajó kapitányával együttműködve a helyi egészségügy igyekszik biztosítani a legjobb orvosi és pszichológiai ellátást az utasoknak. Amint minden utas egészségi állapotát felmérik, a WHO koordinálja majd hazaszállításukat is.
Részletek a fertőzésről: mit tudunk az Andes-vírusról?
A laboratóriumi vizsgálatok egyértelműen az Andes-vírust azonosították a járvány kiváltó okaként. Ez a vírus különösen veszélyes, mivel az egyetlen a hantavírusok közül, amely képes emberről emberre terjedni. Általában a hantavírusokat nem egymástól, hanem rágcsálóktól fertőződünk meg, például az Oligoryzomys longicaudatus nevű hosszúfarkú patkányfajtól, amelynek vizelete, széklete vagy nyála a vírus hordozója lehet. Vagyis akár a fertőzött ürülékkel való érintkezés vagy annak belégzése is elég lehet a megbetegedéshez. A hajó zárt környezete különösen kedvez a vírus terjedésének, még ha az emberről emberre történő átadás ritkának számít is.
Megelőzés, vizsgálatok és a WHO szerepe
Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozza, hogy a lakosságra gyakorolt közvetlen kockázat egyelőre alacsony. A járvány nem hasonlítható a COVID–19-hez, mivel a hantavírusok, és főként az Andes-vírus egészen másképp terjednek. A fertőzötteket elkülönítik és kórházban kezelik, míg a potenciális kontaktokat hat hétig szoros megfigyelés alatt tartják különféle intézkedésekkel, amelyek országonként változhatnak: van, ahol naponta ellenőrzik őket, máshol karanténba helyezik. A halálesetek mellett egy nő holtteste is a hajón van; biztonságos tárolásáról és hazaszállításáról folyamatosan egyeztetnek a szakemberek és a hatóságok.
Világpolitika: a vírus nem ismer határokat
A helyzetet tovább árnyalja, hogy az elmúlt időszakban Argentína és az Egyesült Államok is kivonult az Egészségügyi Világszervezetből, ami a szokásosnál nehezebbé teszi a nemzetközi egészségügyi együttműködést. A WHO főigazgatója hangsúlyozta: a vírusok nem törődnek országok, politikai nézetek vagy határok létezésével, ezért is nélkülözhetetlen az országok közötti együttműködés. Az Amerikai Járványügyi Központ (CDC) továbbra is napi kapcsolatban van a WHO-val, és szakmai támogatást nyújt az ügy kivizsgálásához.
Mennyire veszélyes a járvány?
A hantavírusok családjában a halálozási ráta 1 és 50% között lehet, az adott vírustól és a beteg egészségi állapotától függően. Nincs specifikus kezelés, de a gyors orvosi ellátás jelentősen javíthat a túlélési esélyeken. Bár az Andes-vírus képes emberről emberre terjedni, ez a típusú járvány viszonylag ritka. A WHO és a CDC folyamatosan felügyeli a helyzetet, de kiemeli: egyelőre nincs ok tömeges pánikra, a kockázat alacsony. Az elemzések és genetikai vizsgálatok folyamatban vannak, hogy összehasonlítsák a vírust korábbi járványok kórokozóival.
