Benne van a génjeinkben
A vizsgálatban minden résztvevő 23 éves korában IQ-tesztet töltött ki, majd négy év múlva megvizsgálták, ki milyen végzettséget szerzett, milyen munkát végzett, és mennyit keresett. Kiderült, hogy az intelligencia körülbelül 75 százalékban genetikai alapon jósolható meg. Sőt, az is világosan látszott, hogy az IQ és a felnőttkori társadalmi státusz (iskolai végzettség, foglalkozás, jövedelem) közötti kapcsolat is elsősorban öröklött: ez a genetikai hatás 69 és 98 százalék között mozoghat. Ez alatt azt kell érteni, hogy nem a nevelésen múlik, ki milyen pályát fut be, hanem jórészt a születésünkkor kapott örökségen.
Nem mind arany az ezüstkanál
Az eredmények alaposan megrázzák azokat az elképzeléseket, hogy igazán sikeressé csak egy kiváltságos, jól szituált családból válhat valaki. Az a bizonyos „ezüstkanál” – vagyis a gazdag otthon előnye – kisebb, mint sokan gondolták, mert a családi háttér maga is gyakran a géneken múlik. Ez nem azt jelenti, hogy a nevelés, az iskolák vagy a társadalmi környezet semmilyen szerepet nem játszanak. De úgy tűnik, hogy az örökölt tulajdonságok meghatározzák, ki hogyan reagál a lehetőségekre.
Meddig segíthet a társadalom?
Új kérdéseket vet fel mindez az esélyegyenlőség szempontjából is: ha a genetika tényleg ennyire meghatároz, valóban képesek lehetnek-e az oktatási programok, támogatások vagy bármilyen társadalmi beavatkozások érdemi áttörést hozni egy-egy ember életében? A kutatók szerint a hosszú távú változásokhoz aligha elég önmagában a politika vagy a családi környezet.
Szülők, nyugalom!
Ez adhat némi megnyugvást a szülőknek is: saját hibáiknál sokkal inkább az számít, mit örökített tovább a természet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nevelés vagy az iskolai támogatás fölösleges volna – csak érdemes tisztában lenni a korlátokkal. Fiatal felnőttként ez talán arra is ösztönöz, hogy ne kizárólag a ranglétrán való feljebbjutás hajtson bennünket, hanem inkább azt keressük, miben vagyunk igazán jók, és mi tesz boldoggá.
A kutatás korlátai
Fontos azonban kiemelni: a vizsgálat nem vette figyelembe a szülők intelligenciáját vagy anyagi helyzetét. Emellett a genetikai és környezeti tényezők egymást is befolyásolhatják – így a genetikai hatás mértéke akár 15 százalékponttal is túlbecsült lehet. Mindezek fényében egyre világosabb: az öröklődés ereje sokkal nagyobb, mint korábban sejtettük.
