A pompeii áldozatok gyapjúköpenyeinek rejtélye: miért haltak így meg?

Hideg augusztus – vagy csak védekeztek?

Noha régóta tartja magát az a feltételezés, hogy a Vezúv esetleg egy későbbi, hűvösebb hónapban tört ki, a mai történészek egyértelműnek tartják: a kitörés i. sz. 79. augusztus 24-én történt. Ezt kortárs források, például Plinius levelei is megerősítik, amelyek kilenc nappal szeptember első napja előttre, tehát éppen erre a dátumra teszik az eseményt. Ennek ellenére vannak, akik a városban talált őszi gyümölcsök, szénnel írt felirat és egy későbbi pénzérme miatt tovább vitatják az időpontot, de ezek a jelek önmagukban nem bizonyító erejűek.

Miért volt gyapjúban mindenki?

A most bemutatott vizsgálat szerint a pompeii gipszöntvényeken jól látszanak a korabeli öltözékek, amelyek többsége gyapjú tunikából és felsőköpenyből állt. Megemlíthető továbbá, hogy az ókori Rómában a gyapjú volt a legelterjedtebb anyag: olcsó, tartós, nedvesen is meleg, míg a vászon vagy a selyem csak a gazdagabbak számára volt elérhető. A mindennapi viseletben szinte mindenki gyapjút hordott, az emberek mintegy 90 százaléka választotta ezt az anyagot. Mindebből fakadóan könnyen elképzelhető, hogy az áldozatok nem a hideg, hanem a vulkán kitörésekor lehulló hamu, a hőség vagy a mérgező gázok ellen próbálták védeni magukat a vastag ruhadarabokkal.

Vita a dátum körül, de a válasz nem egyértelmű

A legújabb kutatás nem tesz határozott kijelentést arról, hogy a gyapjúköpenyek hidegre, vagy inkább védelmi szándékra utalnak-e. Az viszont egyértelmű, hogy a város lakói gyapjút viseltek, akár a házakban, akár az utcán érték őket a halálos gázok. Mindebből fakadóan továbbra sem ismert, hogy Pompeii végzetes napján szokatlanul hűvös időjárás uralkodott, vagy a gyapjúdivat egyszerűen korhű választás volt, amelyet a körülmények sem befolyásoltak.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján