A rejtőzködő őslakosok: 8500 éves titok Argentínában

Közép-Argentína talajában egy különleges, eddig ismeretlen őslakos vérvonal maradványait találták meg genetikusok, akik 238 ősi csontváz DNS-ét elemezték, akár 10 000 évre visszamenően. A szokatlan vérvonal legalább 8 500 évig élt a térségben, ám alig keveredett a környező csoportokkal, miközben mellettük két másik őslakos vérvonal is jelen volt. Korábban a kutatók úgy gondolták, hogy Közép-Argentínában az Andok, az Atlanti-partvidék és Patagónia népei keveredtek; most azonban kiderült, hogy ezek között egy külön, elszigetelt csoport alakult ki, amely végig megőrizte önállóságát.

Miért zárkóztak el mindenkitől?

A kutatók szerint rejtély, miért nem keveredtek más csoportokkal, különösen úgy, hogy a régióban nincsenek természetes akadályok – sem hegyek, sem folyók –, amelyek megakadályozták volna a népmozgást. Még a hosszú szárazságok, a vadászó-gyűjtögető életmód feladása, az amazóniai népek megjelenése és az új gazdálkodási módszerek sem okoztak népvándorlást vagy keveredést. A titokzatos vérvonal ráadásul 1800-ig biztosan fennmaradt, sőt a modern argentinok DNS-ében is felfedezhető.

Sokféle nyelv, közös ős

Érdekesség, hogy a csoport tagjai történetileg sokféle nyelvet beszéltek, ám ennek ellenére a genetikai háttér rendkívül egységes maradt. Ez azt jelenti, hogy a nyelvi sokszínűség sem jelentett akadályt a zárt közösségi létnek – vagyis többen különféle nyelveket beszéltek, de mind ugyanahhoz a genetikai ághoz tartoztak.

Új alapok Argentína őstörténetéhez

Az új felfedezés alapjaiban rengeti meg Argentína térségéről alkotott képünket, hiszen a genetikai eredmények mostantól a régészeti leletekkel együtt egy még izgalmasabb, összetettebb múltat rajzolnak ki. A régészeti és genetikai kutatásokkal feltárt múlt így új megvilágításba helyezi azt, hogyan alakult Dél-Amerika népessége az évezredek során.

2025, adrienne, www.livescience.com alapján