Filmrendezők hadat üzennek az MI-nek
Nemcsak Bong fejezi ki aggodalmát: Celine Song, az Előző életek (Past Lives) rendezője, és Jenna Ortega színésznő is hasonlóan vélekedik. Song szerint az MI mindent felfal a művészi világból, az emberek kreativitását ledarálja, miközben kolóniaként foglalja el az elménket. Leginkább attól tart, hogy az MI elpusztítja mindazt, ami az élet örömét és szépségét adja: a nehézségeket, amelyekkel nap mint nap szembenézünk, és a pillanatokat, amelyekért érdemes élni.
Jenna Ortega reméli, hogy hamarosan az MI által gyártott tartalmakat úgy kezeljük majd, mint a szemétkaját: egyszer rosszul leszünk tőle, és azon kapjuk magunkat, hogy valami valódit keresünk – pont mint egy eldugott kertben forgatott független filmben. Ez újra meghozhatja a kreativitás örömét.
Az MI hasznos szolga, de rossz mester
Julia Ducournau, a Titán (Titane) rendezője egyedüliként szólt pozitívabban az MI-ről a zsűriben. Szerinte nem helyes, ha munkaerőt váltanak ki vele, de saját filmjében – az Alfa (Alpha) címűben – a CGI-fejlesztésében nagy hasznát vették. Úgy látja, az MI jó eszköz lehet, de kizárólag akkor, ha a művészi párbeszéd mindig emberek között marad. Az MI csakis egy eszköz lehet a művészetben, nem pedig az alkotó.
