
Gyors reakció és csapatmunka
A kínai irányítóközpont azonnal aktiválta a vészhelyzeti tervét, amint kiderült, hogy a Shenzhou 20 egyik ablakán repedés keletkezett. A földi mérnökök mikroszkóppal is megvizsgálták a hibát, ami egy háromszög alakú repedés volt a hőszigetelő üvegben. A mérnökök szélcsatorna-tesztekkel és szimulációkkal elemezték a következményeket, és kiderült, hogy a repedés nagy valószínűséggel továbbterjedhetne, ha az űrhajó belépne a légkörbe. Mindebből fakadóan egyöntetű döntés született: a legénység biztonsága elsődleges, így az érintett űrhajót nem használják visszatérésre.
Őrségváltás a világűrben
A Shenzhou 22, ez az ember nélküli mentőűrhajó, alig néhány órával az éjféli start után sikeresen dokkolt a Tiangonghoz, amely 400 km-rel kering a Föld felett. Ezzel ismét biztonságban van a Zhang Lu, Fu Wei és Zhang Hongzhang alkotta legénység. Ők jövőre, váltásukat követően térhetnek haza a Shenzhou 22 fedélzetén. Az állomás űrhajósai hamarosan űrsétát tesznek, hogy közelebbről is szemügyre vegyék a sérült ablakot, a Shenzhou 20 pedig később, rakománnyal a fedélzetén, személyzet nélkül tér majd vissza – így a földi szakemberek alaposabban elemezhetik a sérülés természetét.
Űrszemét: növekvő fenyegetés
Ezenfelül a mostani eset szemlélteti, mekkora veszélyt jelent az űrszemét. Egy parányi, de néhány km/s sebességgel repülő törmelék is súlyos károkat tud okozni. Az elmúlt években a Tiangong legénysége rendszeresen szerelt fel ütközésvédő pajzsokat az állomás védelmére. Ugyan most a Shenzhou 20 ablakán kialakult sérülés szabad szemmel is jól látható volt, más, rejtett helyen akár életveszélyes gondok is keletkezhetnek.
Példák a nemzetközi űriparból
Nem a kínaiak az elsők, akik ilyen helyzetbe kerülnek. 2022-ben az ISS-hez dokkolt orosz Szojuz űrhajó hűtőanyagszivárgás miatt vált használhatatlanná űrszemét-becsapódás következtében. Oroszország ezután egy másik Szojuzt indított mentőűrhajónak, a hibás jármű pedig üresen landolt később. Tavaly pedig a Boeing Starliner kapszulája hibásodott meg, aminek következtében a legénységet csak a SpaceX Dragon űrhajó tudta biztonságban visszahozni.
Siker és önállóság a kínai űrprogramban
Kína két évtized alatt felnőtt az űrbeli vészhelyzetek kezeléséhez. Az első, 2003-as emberes repülése óta most került sor először ilyen léptékű mentésre. A Shenzhou 22 indításával Kína bizonyította, hogy programja elérte az érettséget: a kínai űrhajósok folyamatosan jelen vannak alacsony Föld körüli pályán, miközben folyik az új generációs hordozórakéták, mélyűri kapszulák és egy holdkomp fejlesztése is – a cél, hogy 2030-ra kínai űrhajós léphessen a Holdra.
