Az űrutazás ára: verseny az idővel kínai űrhajósokért

November 25-én Kína elindítja a Shenzhou–22 nevű űrhajót az űrállomásához, hogy mentőűrhajót biztosítson az ott tartózkodó űrhajósok számára. Miután a Shenzhou–21 személyzete hazatért, a három kínai űrhajós csak egy sérült űrhajóra számíthattak volna vészhelyzetben, ami rengeteg kockázattal jár. Az űrállomáson ugyan minden a megszokott ütemben zajlik, de a szakértők szerint egyre sürgetőbb, hogy az űrügynökségeknek jól kidolgozott mentési terveik legyenek.

Kockázatos manőverek és nemzetközi összefogás

Bár a sérült űrhajó vész esetén használható lett volna, senki sem tudja pontosan, mekkora a károsodás. Jonathan McDowell, a Harvard–Smithsonian Asztrofizikai Központ csillagásza szerint teljesen kockázatmentes megoldás nem létezik. Ahogy növekszik az űrszemét mennyisége, a hasonló helyzetek is gyakoribbá válhatnak, ezért a nemzetközi együttműködés életbevágó az űrhajósok védelméhez. Az Egyesült Államok és Oroszország már közös dokkolórendszert használ a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), amely mindkét ország űrhajósait védi. Hasonló partnerség Kína és más országok között a jövőben elengedhetetlen lehet.

Gyors reagálás új kihívásokra

A Shenzhou–22 bevetése azt mutatja, hogy Kína képes rövid időn belül reagálni veszélyhelyzetekre, ami komoly teljesítménynek számít. A történet emlékeztet az ISS tavalyi esetére, amikor a Boeing Starliner űrhajó hibája miatt két NASA-űrhajós hónapokig vesztegelt az űrben. Kína már most a jövőbe tekint: 2030-ra két űrhajóst akar a Holdra juttatni. Az egyre gyakoribb emberes küldetések miatt a biztonsági tartalékmegoldások kidolgozása elengedhetetlen.

2025, adrienne, www.scientificamerican.com alapján