
Az MI új távlatokat nyit
Az utóbbi évek nagy áttörése, hogy MI-vel továbbfejlesztett dekódoló algoritmusok már igen zajos, felületes jelekből is megbízható információkat tudnak kiszűrni. Erre alapoznak például az agyhullámokat fülhallgatóba rejtett elektródákkal mérő fitnesz-MI-eszközök, amelyek valós időben visszajelzést adnak az éberségről, koncentrációról, stresszről vagy fáradtság szintjéről. A Neurable nevű cég például fejhallgatóba épített EEG-rendszerrel dolgozik, amely sportolás, munka vagy meditáció során elemzi a jeleket. Más szóval, mára hétköznapi fogyasztói termékekben is megjelentek MI-alapú „agykövetők”, még ha ezek nem is érik el a beültetett implantátumok pontosságát.
A technológiát fejlesztő cégek abban bíznak, hogy MI segítségével hamarosan pontosabban ismerhetjük fel, hogyan reagál az agy egy adott ingerre, döntési helyzetre vagy reklámra. Ez pedig azt is jelenti, hogy profilozhatóvá válik a felhasználó figyelme, döntési mintázata vagy akár politikai irányultsága. Később, ahogy több techóriás (például az Apple) belép a piacra, és beépíti az EEG-szenzorokat a mindennapos eszközeibe, a technológia milliárdokat érhet. Ugyanakkor a szabályozás jelenleg szinte teljesen hiányzik: az adatforgalom zöme titkosítatlan, a magáncégek szinte teljes kontrollt kapnak a felhasználói agyi adatok felett, és eladhatják azokat harmadik feleknek is. 2024-ben harminc vezető neurotech cég adatkezelési szabályzatainak elemzése szerint szinte mindegyik teljes adatfelhasználási szabadságot biztosított magának.
Jogvédelmi törekvések és problémák
Chilében már született törvény, amely az idegi aktivitás közvetlen méréseit jogvédetté teszi. Az Egyesült Államok több államában is törvénytervezet készül, és az ENSZ, valamint az OECD is ajánlásokat fogalmaztak meg. Ettől függetlenül az etikai szakértők jelentős része szerint ezek a jogi lépések nem elegendőek: csak a nyers adatok védelmére terjednek ki, magukra a belőlük levont, akár rejtett következtetésekre (például mentális egészség, politikai preferencia) nem vonatkoznak. Az ilyen, MI által generált profilok könnyen eladhatók, és alkalmassá válhatnak manipulációra vagy diszkriminációra.
A szakértők szerint a digitális adatgazdaság már most is a magánszféra jelentős csorbításával működik, az idegi adatokkal pedig csak tovább nőhetnek a visszaélések lehetőségei.
Klinikai lehetőségek és veszélyek
Bár még egyetlen BCI-t sem engedélyeztek általános gyógyászati alkalmazásra, a fejlesztések gőzerővel zajlanak. A Synchron nevű vállalat például egy olyan implantátummal állt elő, amelyet a motoros kéreg felületén lévő vérerekbe helyeznek – így nem igényel invazív agyműtétet. A rendszer a lábujjak mozgatásának elképzelése alapján irányít egy érintőképernyőt. A klinikai jóváhagyása már egyeztetés alatt van az amerikai gyógyszerhatósággal.
Elon Musk cége, a Neuralink, már legalább 13 önkéntesen teszteli a saját, bonyolultabb implantátumát; 10 000 jelentkező várja újabb klinikai vizsgálatok elindítását. Még legalább öt cég végez rövid távú emberi teszteket világszerte. A következő cél pedig az, hogy a mozgássérült emberek önállóságát visszaadó, illetve a beszédet visszaállító implantátumok hivatalos jóváhagyást kapjanak.
A kutatók előtt azonban az igazi áttörés az, amikor már nemcsak a motoros kéreggel foglalkozhatnak, hanem a gondolkodást, szándékot megelőző agyi folyamatokat is feltárhatják. Andersenék például igazolták, hogy lehetséges „belső beszédet” dekódolni, ha korlátozott szókincs szintjén is. Megfigyelték például, hogy a parietális kéreg egyes neuronjai a huszonegy (blackjack) lapok értékét, mások pedig a játékos döntési folyamatait követték le.
Mind több szakember gondolja úgy, hogy a BCI-k a jövőben a pszichiátriai zavarok felismerésében és terápiájában is szerepet kaphatnak – például követhetik a tünetek hullámzását, jeleket adhatnak az MI-nek, amely ráhangolt stimulációval segíthet normalizálni az agyi működést.
Emberi akarat, MI és befolyásolás
Az MI-s BCI-k alkalmazásával új kérdések merülnek fel: ha az eszköz például észleli, hogy a felhasználó még észre sem vette a hibáját, de az implantátum máris „javítja” helyette, kié a döntési jog? Mikor engedjük meg, hogy egy funkció helyettünk cselekedjen – még ha formailag mi adtunk is rá utasítást?
A Neuralink és más cégek példája mutatja, hogy az MI-asszisztensek vagy chatbotok egyre aktívabbá válnak: egyes nem beszélő tesztalanyok már tipikus beszélgetési sebességgel tudnak szintetikus beszédet generálni. Később viszont felmerül a kérdés: ha egy mesterséges társalkodó előre javaslatokat tesz, előírja a szóhasználatot, formálja-e a gondolkodásunkat? Más szóval, minél inkább beépül az MI, annál inkább átalakulhat személyiségünk is.
Ki védi meg a gondolatainkat?
A szakértők sürgetik, hogy törvényileg rendeljenek el „hűségköteléket” a BCI-fejlesztők és a felhasználók közé, hasonlóan az ügyvédek és ügyfeleik vagy orvosok és pácienseik kapcsolatához. Így kötelező lenne a felhasználó érdekeit képviselni minden döntés során.
Összességében elmondható, hogy az agyolvasó eszközök és az MI együttes térhódítása a magánélet radikális újraértelmezését teszi szükségessé: miközben soha nem látott terápiás lehetőségeket nyithatnak meg, veszélybe sodorhatják a gondolataink szabadságát és a legbensőbb énünk feletti kontrollunkat.
