Az európai Mars-szonda végre zöld utat kap: a NASA újra beszáll

Két kontinens összefogása

Az ESA biztosítja a rovert, a szállító űrhajót és a leszállóegységet, míg az Egyesült Államok a leszálláshoz szükséges fékező hajtóműveket, a rover belső rendszereinek fűtőegységeit, illetve a kilövés logisztikáját biztosítja. A Rosalind Franklin fejlett műszerekkel – például nagy érzékenységű tömegspektrométerrel és szerves molekulák elemzésére szolgáló műszerrel – kutatja majd az ősi élet jeleit az Oxia Planum leszállóhelyen, miközben helyszíni mintákat is gyűjt.

Hosszú kálvária, sok viszontagság

Ez a küldetés éveken át húzódott, leginkább költségvetési megszorítások és geopolitikai feszültségek miatt. Eredetileg már 2009-ben elindult volna, de 2012-ben amerikai pénzügyi okok miatt a NASA kiszállt, átengedve a helyét Oroszországnak, amellyel az ESA partnerséget kötött. 2022-ben azonban az orosz–ukrán háború miatt az ESA a közös program leállítását jelentette be, hosszú időre kétségbe vonva a küldetés jövőjét.

Remények és kihívások

Mindezek tetejében az amerikai politika is rendszeresen megpróbálta ellehetetleníteni a NASA részvételét, miközben történelmi jelentőségű Hold-program is zajlik, és folyamatosan csökkentik az űrhivatal forrásait. Bár a felbocsátás még mindig bizonytalan, most úgy tűnik, 2028 lehet az időpont, amikor a Rosalind Franklin valóban útra kelhet a Mars felé.

2026, adrienne, www.engadget.com alapján