Egy több mint 400 millió éves növény, a zsurló (Equisetum) vízszűrő képessége úgy befolyásolja az oxigénizotópokat, hogy azok földönkívüli eredetű mintákhoz hasonló értékeket mutatnak. A Rio Grande-nál gyűjtött minták elemzése során a kutatók arra jutottak, hogy ahogyan a víz átáramlik a zsurló üreges szárán, extrém szűrésen megy keresztül, és az oxigénizotóp-arányok akár meteoritokra jellemző értékekre változnak. Az egy méter magas, lyukakkal teli hengeres növény szerkezete mérnöki csodának számít.
Földönkívüli jelek egy közönséges mocsári növényben
Az UNM kutatói rámutattak, hogy a zsurló által produkált oxigénizotóp-értékek régóta fennálló rejtélyeket fejtenek meg a sivatagi növények esetében, és új lehetőséget kínálnak a száraz területek klímakutatásában. Az oxigénizotópok a víz forrásának és a növényi párologtatásnak lenyomatai, de a különböző izotóp-arányok előrejelzése nehézkes, mert a nehezebb izotópok nagyon ritkák. Míg eddig rengeteg érték kilógott a földi tartományból, a zsurló vizsgálata most összeilleszti a mozaikokat.
Dinoszauruszok korának klímáját is megőrizték
Az ősi zsurlók, amelyek akár 30 méter magasra is megnőttek, apró szilíciumrészecskéket, ún. fitolitokat őriztek meg. Ezek a fitolitok képesek akár több millió évig is konzerválni az oxigénizotóp-lenyomatokat, így valódi “ősi páramérőként” szolgálnak. A felfedezés lehetővé teszi, hogy a kutatók a dinoszauruszok koráig visszamenően rekonstruálják a korabeli páratartalmat és klímát.
A zsurlók ezek után nemcsak botanikai érdekességek, hanem a földtörténet rejtett tanúi, amelyek új szintre emelik a múltbeli klímakutatást, és bizonyítják: néha egy ősi mocsári növényben rejtőznek a Föld történetének kulcsai.
Az amerikai LexisNexis, a világ egyik legnagyobb elemzőcége, nemrég elismerte, hogy adatlopás áldozatává vált, ugyanakkor azt hangsúlyozza, hogy a hackerek csak elavult, lényegtelen adatokat szereztek meg...
📞 Érdemes megvizsgálni, hogy a hazai AT&T-felhasználók számára ténylegesen előrelépés-e a szolgáltató most bejelentett új mobilcsomag-választéka, vagy csak újracsomagolt, jól ismert konstrukciókról van szó...
🤓 A kiberbiztonság új korszaka bontakozik ki, ahol az önállóan cselekvő mesterséges intelligencia (MI) ügynökök alapjaiban változtatják meg az erőviszonyokat...
A Google közelgő laptopplatformja, az Aluminium OS, 2026-ban debütálhat, és komoly hangsúlyt helyez a modern munkafolyamatokra és a termelékenységre...
Egy francia egészségügyi szoftvercég, a Cegedim Santé rendszerét súlyos, célzott kibertámadás érte, amely során érzékeny betegadatok milliói kerültek veszélybe...
Továbbá a téli reggelek egyik legnagyobb bosszúsága az elektromos autók tulajdonosai számára, amikor hirtelen, drasztikusan lecsökken járművük hatótávolsága...
Az Apple legújabb fejlesztése, az M5 Pro és M5 Max, új szintre emeli a MacBook Pro teljesítményét: a világ jelenlegi legfejlettebb professzionális laptopprocesszorai mutatkoznak be...
🔏 Érdekes felvetés, hogy a legújabb kibertámadások éppen egy régóta elfogadott, megbízhatónak vélt technológiai szabvány, az OAuth hibakezelésében rejlő hiányosságokat használják ki...
Annak vizsgálatára, hogy az érzelmi kötődés mennyire alapvető szükséglet: egy Japánban élő, Punch nevű hím makákó története bejárta a világot, miután anyja elhagyta őt, később pedig társai is kirekesztették az Ichikawa City Állatkertben...
A mai Magyarország területén, az újkőkorszakban élt emberek temetkezési szokásai és munkaelosztása jóval árnyaltabb képet mutatnak, mint azt sokáig gondoltuk...
Felmerül a kérdés, hogy a James Webb űrteleszkóp új felfedezései vajon választ adnak-e arra, hogyan születtek az univerzum első óriáscsillagai, és miként jöttek létre a legelső szupermasszív fekete lyukak...
Egy lényeges szempont, hogy a Yellowstone Nemzeti Parkban a farkasok és a pumák között állandó a feszültség, de ennek oka nem feltétlenül az, amire elsőre gondolnánk...
A kutatóknak sikerült feltárniuk, miért képesek bizonyos agysejtek sokkal jobban ellenállni az Alzheimer-kór egyik fő károsító tényezőjének, a toxikus tau fehérjének, mint mások...