Mi az a sztratoszférikus aeroszol?
Az SAI hasonlóan működik, mint egy kitörő vulkán: a kén-dioxidból kialakuló kénsavrészecskék tartós felhőt alkotnak a sztratoszférában, és visszaverik a napsugárzás egy részét, így hűtve a bolygót. A legfontosabb élelmiszer-alapnövények – kukorica, rizs, búza, szója – elsősorban szénhidrátforrást jelentenek, de sok ember fehérjeszükségletét is fedezik.
A fehérje tűnik el legelőször
A modellezés alapján, ha csak a szén-dioxidszint emelkedik, az csökkenti a növények fehérjetartalmát, míg a hőmérséklet-növekedés növeli a fehérjeszintet. Az SAI viszont megállítaná a melegedést, így a fehérjecsökkenés negatív hatását nem ellensúlyozná a melegedés. Ez azt jelenti, hogy a közelgő klímatechnológiáknak óriási ára lehet a globális táplálkozásra.
A legrosszabbul a szegények járnak
A fehérjeveszteség különösen azokban az országokban lenne a legnagyobb, ahol már ma is sok az alultáplált és fehérjehiányos ember. A tudósok szerint bőven szükség lesz további terepi kutatásokra és fejlettebb modellekre, hogy felelősen lehessen dönteni az SAI alkalmazásáról.
Mérlegelni kell a kockázatokat
A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az SAI nem egyszerűen visszafordítja a klímaváltozást, hanem egy új, ismeretlen éghajlatot teremt. A kérdés az, hogy megéri-e kevesebb globális felmelegedésért cserébe elfogadni az éhezést és a táplálkozási problémákat.
