Vakcinák váratlan ereje
A houstoni MD Anderson Cancer Center kutatócsapata több mint 1 000 daganatos beteg kórlapját vizsgálta át. Azok a tüdőrákos betegek, akik megkapták a Pfizer vagy a Moderna COVID-oltását, csaknem kétszer olyan hosszú ideig éltek a kezelés kezdete után. Az agresszív melanómás betegek körében is javult a túlélés – olyannyira, hogy az átlagos értéket a kutatók meg sem tudták határozni. Az influenza elleni, nem mRNS-alapú vakcinák viszont nem adtak ilyen előnyt.
Azok a betegek profitáltak a legtöbbet, akik az immunterápia (úgynevezett checkpoint kezelés) elkezdése előtti 100 napban kaptak oltást, ráadásul jellemzően éppen azok, akik esetében a legrosszabb eredményre számítottak. A kutatók szerint az mRNS-vakcinák erőteljesen fokozzák az immunrendszert, és a T-sejteket hatékonyabbá teszik a daganatok levadászásában.
Az mRNS-megszorítás árnyéka
A jövőben elképesztő áttöréseket hozhat az mRNS-technológia, de a fejlődést most visszafoghatja, hogy az Egyesült Államokban visszavágták a tudományos kutatásokra szánt támogatásokat – különösen az mRNS-területen. 2023 augusztusában az egészségügyi miniszter bejelentette: 184 milliárd forinttal kevesebb költségvetési pénz jut erre a kutatási ágra. Szerintük az mRNS-technológia veszélyei meghaladják az előnyöket a légúti vírusok esetében.
Az orvosi szakértők egyértelműen bírálják ezt a lépést, mivel szerintük így védtelenebbek leszünk a jövő világjárványaival szemben – és a rák elleni küzdelem is hátrébb kerül az idővonalon.
