Mi történik pontosan az immunmenekülés idején?
A kutatók szerint a daganat kialakulásának „ősrobbanásában” a ráksejtek olyan genetikai változásokat hoznak létre, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy láthatatlanná váljanak az immunrendszer számára. Ezek a sejtek megváltoztatják azokat a géneket, amelyek normális esetben veszélyként jelzik őket. Miután ez a folyamat végbement, a daganat további fejlődése során sem válik újra felismerhetővé – vagyis a rák egész élete során megőrzi ezt az „álcázó” képességet.
Ebből következően, ha a jövőben sikerül már ebben a korai stádiumban beavatkozni, sokkal hatékonyabbak lehetnek a célzott kezelések és vakcinák is. Kísérletek már folynak a vastagbélrák elleni speciális oltásokkal, amelyek az immunrendszert tanítják meg arra, hogyan vadássza le a rákos sejteket.
Néhány vastagbélrák „eleve rossznak születik”
Trevor Graham genomikai professzor rámutat: nem mindegy, hogy a daganat mikor és hogyan szerezte meg az immunmenekülés képességét. Lényeges, hogy az immunterápia ígéretes, de mivel a daganat immunológiai kapcsolata már a legelején rögzül, a kezelést is ebben a fázisban kell elkezdeni a siker érdekében. Ráadásul ahogyan a kezelések egyre személyre szabottabbá válnak, egyre fontosabb megérteni, pontosan hogyan fejlődik és változik a daganat az idő múlásával.
Hatalmas kihívás: miért nehéz kezelni a vastagbélrákot?
A vastagbélrák Magyarországon is az egyik leggyakoribb daganatos betegség. Az Egyesült Királyságban évente több mint 44 100 új esetet diagnosztizálnak, ami naponta 120 betegnek felel meg. Ezeknek csupán körülbelül 15 százaléka reagál kedvezően az immunterápiára – a többség ellenáll a jelenlegi kezelési módoknak. Klinikákon már zajlanak vizsgálatok különböző vakcinákkal, amelyek az immunrendszer védekező mechanizmusát erősítik a rákkal szemben.
Az immunrendszer megtévesztése: a részletek
A tanulmány matematikai, genetikai és epigenetikai elemzésekkel dolgozott. Huszonkilenc daganatos betegből származó mintákat vizsgáltak, és megfigyelték, hogy a rákos sejtek hogyan tekerik át a kromoszómák fehérjéit, ezáltal hogyan „írják át” a DNS-t. Lényeges, hogy ezek a változások kevesebb riasztó fehérjéhez (úgynevezett neoantigénhez) vezetnek, amelyek egyébként segítenék az immunrendszert a daganat felismerésében. Minél kevesebb a neoantigén, annál ellenállóbbá válik a daganat.
Új irány: kombinációs kezelések
A szakértők úgy vélik, hogy a jövőben az immunterápiát kombinálni lehet olyan gyógyszerekkel, amelyek „átírják” a ráksejtek epigenetikai mintázatát. Ezzel növelhető a felismerhető neoantigének száma, így a szervezet esélyei is javulnak. A klinikai alkalmazásig azonban további kutatások szükségesek.
Új remény a személyre szabott terápiákban
A kutatás rámutat: bár a daganatok nagyon különbözőnek tűnnek, az immunmenekülés ősrobbanása határozza meg viselkedésüket. Ebből következően, ha ennek az eseménynek a pontos mechanizmusát feltárják, elérhetővé válhatnak a személyre szabottabb, hatékonyabb és korábbi kezelések is, amelyek drámaian javíthatják a betegek életkilátásait – hosszú távon akár le is győzve ezt a félelmetes betegséget.
