
Az önbecsülés titkos szerepe
Érdemes kiemelni, hogy a német Bielefeldi Egyetem kutatói most azt vizsgálták, milyen kapcsolat van az önbecsülés, a folyamatos negatív gondolkodás és a kiégés között. A tanulmányban 96 egyetemistát követtek négy héten keresztül, napi szinten feltérképezve, hogyan változik a stressz, a kimerültség, az önértékelés és a negatív gondolatok gyakorisága. Az úgynevezett ökológiai pillanatfelmérés (EMA, ecological momentary assessment) módszerét alkalmazták, amely során a résztvevőktől naponta gyűjtik az adatokat a mindennapjaik során.
Korábbi kutatások nagyrészt arra fókuszáltak, hogyan térnek el ezek a tényezők különböző emberek vagy csoportok között, és kevésbé arra, hogyan változnak egy adott személy életében napról napra. Ez a tanulmány viszont rávilágított: amikor a diákok magabiztosabbnak érezték magukat – azaz magasabb volt az önbecsülésük –, általában kevésbé voltak kimerültek, még akkor is, ha a stressz mértéke hasonló volt.
A negatív gondolatok közvetítő hatása
Kiderült, hogy a magasabb önbecsülés csökkenti a hajlamot a repetitív (folyamatosan visszatérő) negatív gondolatokra – például a múltbeli hibákon rágódásra vagy a jövő miatti aggodalomra. Ezek a gondolatok viszont jelentősen fokozzák a kiégés kialakulásának esélyét azzal, hogy állandó mentális nyomást tartanak fenn.
Ebből adódóan a statisztikai elemzések azt mutatták, hogy az önbecsülés és a kiégés közötti kapcsolatot jelentős részben a repetitív negatív gondolkodás közvetíti. Más szóval, a magas önbecsülésű hallgatók kevésbé hajlamosak a negatív gondolati spirálra, így ritkábban égnek ki.
Az összeomlás ördögi köre
A vizsgálat ugyanakkor egy fordított irányú összefüggést is feltárt: ha valakinél már kialakult a kiégés, az növeli a negatív gondolati mintákat, ami végül tovább gyengíti az önértékelést. Kiemelendő, hogy az önbecsülés ingadozásai különösen a lefekvés előtti aggódás és a későbbi kiégés között teremtettek szorosabb kapcsolatot – ez az összefüggés azonban inkább egyénen belül volt feltűnő, mintsem különböző emberek között.
Mihez kezdjünk?
A kutatók eredményei gyakorlati szempontból is fontosak: a kiégés megelőzésében vagy kezelésében kiemelt figyelmet kellene fordítani az önbecsülés erősítésére, valamint a repetitív negatív gondolkodás tudatos befolyásolására. Emiatt a pszichológiai tanácsadásnak és egyéb MI-alapú (mesterséges intelligencia) megoldásoknak érdemes figyelembe venniük ezt a dinamikát, hogy eredményesebben segíthessenek a hallgatóknak átlendülni a nehéz időszakokon.