Elég némi boldogság is ahhoz, hogy egészségesek maradjunk

Az elmúlt 15 év adatai szerint már egy viszonylag alacsony szintű boldogság is jelentősen csökkentheti a krónikus betegségek miatt bekövetkező korai halálozás esélyét. Egy friss kutatás 123 ország több ezer lakosának válaszai alapján megállapította, hogy azok, akik életük elégedettségét legalább 2,7-es szintűnek értékelik a 10 fokú Cantril-létrán, már kisebb eséllyel halnak meg idő előtt rák, szívbetegség vagy asztma miatt. Lényeges szempont, hogy minden további 1%-nyi boldogságnövekedés 0,43%-kal csökkentette a korai halálozás kockázatát krónikus betegségek esetén.

Hol húzódik a boldogság határa?

A vizsgált országokban átlagosan 5,45 pontot értek el az emberek, azonban már a 2,7-es pont fölött látványosan csökkenni kezdett a krónikus betegségek miatti halálozás. Ebből következően azok is sokat nyerhetnek, akik nem kimondottan boldognak, inkább csak valamennyire elégedettnek érzik magukat. A skála alján lévők viszont veszélyben vannak, hiszen itt a résztvevők már szinte csak „túlélő üzemmódban” léteznek.

Mi lehet a kapcsolat a boldogság és az egészség között?

Több tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy a pozitív érzelmek védelmet nyújtanak a stressz káros hatásaival szemben. A kevesebb stresszreakció alacsonyabb pulzusszámban, kiegyensúlyozottabb vérnyomásban és kedvezőbb hormonszintekben mérhető. Mindezek mellett nem csupán a közvetlen érzelmi hatások számítanak: az optimistább, elégedettebb emberek általában aktívabb társas életet élnek, jobban figyelnek az egészségükre, többet mozognak és jobban alszanak.

Következtetések: a boldogság mint közegészségügyi eszköz

A kutatók szerint a döntéshozóknak érdemes lenne a boldogságot is figyelembe venniük, amikor a krónikus betegségek elleni küzdelem stratégiáját tervezik. Ebből következően nemcsak a klasszikus orvosi ellátás és a prevenció fontos, hanem az is, hogy a társadalomban minél többen elérjék legalább a minimális boldogságszintet. Különösen fontos a szegényebb régiókban az egészségügy finanszírozása és a jó kormányzás, hogy a jólét pozitív egészségügyi hatásai érvényesülni tudjanak.

A mérés nehézségei

Lényeges, hogy a tanulmány önbevallásos adatokat használt, ami kultúránként eltérhet, és félreértésekhez vezethet. A vizsgált skála részben gazdasági státuszt is mérhet, nem pusztán az érzelmi boldogságot. Mindezek ellenére erős összefüggés mutatkozott a szubjektív jóllét és a krónikus betegségek miatti halálozás között — ezért érdemes még a szerény boldogságszint elérésére is törekedni.

2025, adminboss, www.livescience.com alapján