
A legendás utazók és a Selyemút szerepe
Az 1200-as években, amikor Velence meghatározó kereskedelmi központtá vált, a város urai igyekeztek minél egzotikusabb szimbólumokat választani hatalmuk kifejezésére. A kutatók szerint különösen érdemes kiemelni, hogy a Polo testvérek – Niccolò és Maffeo, Marco Polo édesapja és nagybátyja – közvetítő szerepet játszhattak a szobor Itáliába kerülésében. Ők megfordultak a Mongol Birodalomban, és akár rá is bukkanhattak egy tang-kori, sírőr oroszlánszoborra, amelyet darabokra szedve hoztak át a Selyemúton, majd egy helyi mester öntötte újra Velencében. Bár a történelemben maradtak fehér foltok, ennek az útnak a bizonyítékai valószínűsítik a szobor kínai eredetét.
Különleges stílusjegyek alapján is helytálló
Annak ellenére, hogy a Szent Márk oroszlán már a 13. században Velence hivatalos jelképévé vált, megjelenése nagymértékben eltér a korabeli európai oroszlánábrázolásoktól. Sokkal inkább hasonlít a kínai Tang-dinasztia jellegzetes, mitikus őrzőállataira, amelyek sírőrző bronzszobrok voltak. A velencei oroszlánon is felfedezhetők a felmeredő fülek, a dús sörény, sőt, az eltávolított szarvak fémnyomai is, amelyek szintén a kínai eredet mellett szólnak.
Pénzben is elképesztő érték
A vizsgálat során a kutatók összevetették a bronz származását a Shang-dinasztia (Kr. e. 1600–1050) műtárgyaival is, amelyekben szintén ugyanezeket az ólomizotópokat azonosították. Abban a korszakban Kína keleti részének bányái voltak a leggazdagabbak: itt réz, vas, cink és arany is előfordult. Mindez alapján megállapítható, hogy a híres szobor alapanyaga valószínűleg több ezer kilométert tett meg Velencéig. Mai pénzben egy ilyen szobor értéke körülbelül százmillió forintot is elérhetne.
Múlt és jelen találkozása a Szent Márk téren
Jelentős hangsúlyt érdemel, hogy a Szent Márk oroszlán ma is Velence kihagyhatatlan jelképének számít – de mostantól eggyel többet tudhatunk róla: valójában egy távoli, rejtélyes kultúrából származó utazó, a kelet és nyugat közötti kapcsolat élő bizonyítéka.