Cél: azonnali és testreszabott befolyásolás
A kommunikációs térben elképesztő tempóban áramlanak az információk. A dokumentum szerint a hagyományos katonai jelenlét nem képes lépést tartani – az MI-vezérelt szoftverek viszont lehetővé teszik a narratívák valós idejű, dinamikus irányítását és a célcsoportok hatékonyabb megszólítását. Nem elhanyagolható tényező, hogy a SOCOM által elvárt új generációs rendszerek önállóan képesek böngészni a teljes információs környezetet, elemezni azt, azonnal reagálni a posztokra, elnyomni az ellentétes véleményeket, valamint felhasználható tartalmakat generálni a saját narratívák támogatására.
MI-alapú propaganda: gyenge pontok és kihívások
A világ már most is tapasztal MI-vel támogatott rejtett befolyásolási kísérleteket. 2024 májusában például az OpenAI jelentése kiemelte: iráni, kínai és orosz szereplők is próbálták titokban felhasználni a vállalat eszközeit véleményformáló kampányokra – igaz, mérsékelt sikerrel. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nagy nyelvi modellekre alapozott tartalomgyártás személyre szabottabbá és emiatt sokkal meggyőzőbbé teheti az online manipulációt.
A PNAS Nexus folyóirat friss kutatása szerint az MI képes olyan hatékony szövegeket előállítani, amelyek az amerikai közönségnél szinte ugyanolyan jól célba találnak, mint a valós – külföldről indított – dezinformációs akciók.
Mindazonáltal a központi kormányzati álláspont szerint a legnagyobb veszély nemzetbiztonsági szempontból Oroszország és Kína részéről fenyeget, ahol már most hatalmas erőforrásokat fordítanak MI-alapú, állami szintű véleményformálásra.
GoLaxy: a kínai művi közvélemény-robbanás
A The Times egyik oknyomozása szerint egy pekingi cég, a GoLaxy képes közösségimédia-bejegyzéseket vizsgálni, majd célzott és testreszabott propagandakampányokat indítani – mindezt MI segítségével. Olyan „válaszokat” szabnak meg, amelyek a kínai kormány álláspontját erősítik, miközben elnyomják az ellenkező véleményeket. Az anyag szerint a GoLaxy Hongkongban és Tajvanon már kampányolt, sőt, amerikai kongresszusi képviselők adatait is begyűjtötték.
Offenzív kontra defenzív stratégia?
A hazai szakértők kormányzati, tudományos és piaci összefogást sürgetnek az idegen manipulációk kivédésére – védelmi célból. Mindazonáltal a SOCOM által kívánt rendszer alapvetően támadó szellemű: nem csupán felismerné és elfojtaná az ellenérveket, hanem már a felmerülő ellenvéleményeket is képes lenne lekövetni, és az adott személyre vagy csoportra szabni a válaszokat. Maga a program akár a profillal, kapcsolati hálóval, sőt rivális csoportok rendszereivel is kapcsolatba lépne, hogy pontosabb és célzottabb üzenetek szülessenek.
Ezen túlmenően a Pentagon generatív rendszerekkel szimulálná is, hogyan fogadják majd a kiküldött propagandát, így társadalmi szintű próbagyakorlatokat és optimalizálást is lehetővé tenne több lehetséges forgatókönyv szerint. Ez alapján arra lehet következtetni, hogy egész lakossági rétegeket is megcélozhatnak, nem csak katonai célpontokat.
Az MI-vezérelt propaganda buktatói
Az LLM-alapú tartalomgyártás egyik fő veszélye, hogy hajlamos a pontatlanságra, gyakran hamis információkat kreál, vagy igazodik a felhasználó előítéleteihez. Ez stratégiailag is csapda lehet: könnyen előfordulhat, hogy az algoritmus csak azt mondja, amit a megrendelő hallani szeretne – így megerősítheti a tévhiteket, ahelyett, hogy valóban hatékony irányítással segítené a hadműveleteket.
Nem elhanyagolható az sem, hogy a hasonló, központilag vezérelt amerikai propagandakampányok eddig rendre kudarcot vallottak, vagy kifejezetten kínos visszhangot váltottak ki, ha napvilágra kerültek (mint például a Covid-vakcina körüli 2024-es titkos online lejáratás).
Mindeközben a MI-alapú manipulációval kapcsolatos várakozások gyakran nem teljesülnek, és a szakemberek szerint sokszor inkább butábbá, mint hatékonyabbá teszik a kampányokat: mesterséges butaság árasztja el az online teret.
Mennyire veszélyes ez a tendencia?
A szakértők többsége szerint az MI-vezérelt dezinformációs hadviselés globális, átfogó visszaélésekhez vezethet. A Pentagon szándékaiban ugyanakkor látszólag nem a védekezés, hanem sokkal inkább az aktív befolyásolás, sőt a társadalmi méretű valóságformálás lehetősége körvonalazódik. Az MI valóban új dimenziót ad a propagandaharcoknak, de továbbra is kérdés, mennyire lesz ez hatékony – vagy mennyire válik visszaélés vagy teljes kudarc áldozatává.
