Három pálcikából néha sosem lesz háromszög, avagy Fibonacci titka

Három pálcikából néha sosem lesz háromszög, avagy Fibonacci titka
Egy egyetemi gólya és egy középiskolás fiú olyan összefüggést találtak a jól ismert pálcikás valószínűségi feladatban, amelyet még a szakma is csak mostanában kezd igazán érteni. Bár a Fibonacci-sorozatot a természetben számtalanszor megtaláljuk, kevesen számítottak arra, hogy egy közel kétszáz éves matematikai rejtvény, a pálcikás feladvány (pick-up sticks problem) titkos kulcsa is ő lesz.

A pálcikás fejtörő titkai

A klasszikus pálcikás feladvány azt kérdezi: ha van néhány véletlenszerűen 0 és 1 közötti hosszúságú pálcikánk, mennyi az esélye, hogy ezek közül három soha nem alkot háromszöget? A legtöbben ismerik azt a változatot, ahol egy pálcát véletlenszerűen három részre törünk, és azt vizsgáljuk, kirakható-e belőlük háromszög. Fontos megjegyezni, hogy ebben a problémában a pálcikák hossza nem feltétlenül adja ki összesen az egyet, ezért a lehetséges hosszúságok eloszlása is eltérő.

A múlt században Martin Gardner a Scientific American hasábjain, a Matematikai játékok rovatban népszerűsítette ezt a problémát, évtizedekre hagyományt teremtve a valószínűségszámítás kedvelői között.

Előkerül a Fibonacci – véletlenül

A történet egy egyetemi matematikaverseny feladatával kezdődött Cambridge-ben: Arthur Sun azon gondolkodott, hogy négy véletlenszerű pálcikából mennyi az esély, hogy bármely három soha nem alkothat háromszöget. Régi barátját, az ausztráliai Scotch College végzősét, Edward Wangot is bevonta a játékba. Számítógépes szimulációkat futtattak, és azt találták: négy pálcikánál majdnem pontosan egyhatod az esély, hogy nem lehetséges háromszöget alkotni.

De mi a helyzet több pálcikával? Wangék felfigyeltek a mintázatra, és bevontak egy tudós tanárt, David Treebyt is a kutatásba. Többezeres szimulációkat futtattak, majd rájöttek: ha n a pálcikák száma, akkor annak, hogy egyik hármas sem tud háromszöget alkotni, pontosan a legelső n Fibonacci-szám szorzatának reciprokához egyenlő az esélye. Például: ha hat pálcikát választunk, az esély 1/(1×1×2×3×5×8) = 1/240. Mindezek ellenére mindenkit meglepett, mennyire közvetlenül jelenik meg a Fibonacci-sorozatból ismerős arány.

Megpróbálták ezt igazolni, de rájöttek, statisztikusra is szükségük van. Így keresték meg Aidan Sudburyt, az ausztrál Monash Egyetem nyugalmazott matematikusát, aki segített befejezni a bizonyítást. Steven Miller, a Fibonacci Association elnöke úgy nyilatkozott: egyszerre közérthető és frappáns, régóta létező problémát bővítő eredmény született.

Miért pont a Fibonacci?

Nézzük az alaphelyzetet: ha véletlenszerűen választunk három pálcikát, ezek csak akkor alkothatnak háromszöget, ha egyik sem hosszabb a másik kettő összegénél. Ez a háromszög-egyenlőtlenség. Geometriai elemzés mutatja, hogy a pálcikahosszak minden lehetséges eloszlásánál az esetek pontosan felében lehetséges háromszöget alkotni: 1/(1×1×2) = 1/2.

Ami igazán izgalmas: bármennyi rendezett pálcikasor esetén, ha bármely három nem alkothat háromszöget, akkor minden új pálcika legalább olyan hosszú, mint a megelőző kettő összege. Ez pontosan a Fibonacci-sorozat definíciója: minden tag két korábbi összegéből épül fel, vagyis pontosan a háromszögalkotás határán mozgunk, de azt sosem lépjük át.


Matematikai gyönyör – de megoldásból lehet több is

A végső bizonyítás trükkje az integrálok használata; magasabb dimenziós térfogatok számításával született meg az eredmény, nem vizuális úton. A csapat szeretné továbbadni a stafétát – hátha akad valaki, aki egyszerűbb, még intuitívabb magyarázattal is előáll majd. Ennek fényében a rejtett Fibonacci-mintázat megjelenése a valószínűség világában új lendületet adhat a matematikai kutatásnak.

2025, adminboss, www.scientificamerican.com alapján

  • Te mit gondolsz arról, hogy a matematikában véletlenül bukkanunk rá mintázatokra?
  • Ha te is felfedeznél egy ilyen titkot, nyilvánosságra hoznád, vagy megtartanád magadnak?
  • Szerinted fontos, hogy egy matematikai bizonyítás mindenki számára is teljesen átlátható legyen?



Legfrissebb posztok

Jane Goodall öröksége, az ember, aki átírta a tudomány szabályait
MA 09:37

Jane Goodall öröksége, az ember, aki átírta a tudomány szabályait

🐒 Jane Goodall, a világhírű brit főemlőskutató és természetvédő idén, 91 éves korában, Kaliforniában hunyt el. Goodall neve összeforrt a tanzániai Gombe Nemzeti Park csimpánzaival végzett forradalmi kutatásaival, amelyek...

MA 09:27

Az autizmus nem vezethető vissza egyetlen okra

Egy több mint 45 000 – Európában és az Egyesült Államokban élő – autista ember genetikai adatain alapuló nemzetközi kutatás szerint az autizmus valójában többféle állapot gyűjtőneve, és...

Most még nagyobb veszélyben a tudomány az amerikai kormány leállása miatt
MA 09:20

Most még nagyobb veszélyben a tudomány az amerikai kormány leállása miatt

📌 Október elsején, hajnali 6:01-kor az USA kormánya gyakorlatilag megbénult, miután a kongresszus nem tudott megegyezni a további működéshez szükséges költségvetésről. A jelenlegi helyzet súlyosabb, mint korábban: Trump elnök...

APPok, Amik Ingyenesek MA, 10/3
APP
MA 09:12

APPok, Amik Ingyenesek MA, 10/3

Fizetős iOS appok és játékok, amik ingyenesek a mai napon.     Sketch Tree Pro – My Art Pad (iPhone/iPad)A Sketch Tree egy mobil rajzolóalkalmazás, amelyet kreatív szakemberek...

Újra nőnek a Tesla-eladások, tartós lesz ez a lendület?
MA 09:10

Újra nőnek a Tesla-eladások, tartós lesz ez a lendület?

🚗 Elon Musk végre örülhet: a Tesla autóeladásai az elmúlt három hónapban 7%-kal emelkedtek, miután hosszú időn át visszaeséssel kellett szembenézniük a bojkottok miatt. Az eladási hullám azonban nem...

A DrayTek routerek sem úszták meg: komoly távoli sérülékenység
MA 09:01

A DrayTek routerek sem úszták meg: komoly távoli sérülékenység

A DrayTek több Vigor routermodelljében kritikus biztonsági hibát fedeztek fel, amely lehetővé teszi, hogy távoli, jogosulatlan támadók tetszőleges kódot futtassanak az eszközön. A CVE-2025-10547 azonosítójú hibát egy kutató...

Az MI sebezhetőségek aranykora: milliárdok hibavadászoknak
MA 08:55

Az MI sebezhetőségek aranykora: milliárdok hibavadászoknak

Az elmúlt egy évben világszerte 29 milliárd forintnyi (81 millió USD) jutalmat fizetett ki a HackerOne platform a hibákat felfedező etikus hackereknek. Több mint 1950 hibavadász programot kezelnek,...

Az MI-zenekarok kora: valódi pénz, emberi jogok
MA 08:46

Az MI-zenekarok kora: valódi pénz, emberi jogok

Az Aiode bemutatta asztali MI-alapú zenei platformját, amelyet zenészek és producerek igényeire szabtak. Az új szoftver célja, hogy ne csupán általános zenei kiegészítéseket kínáljon, hanem valódi zenészek stílusára...

London ismét nyomás alá helyezi az Apple-t, újabb felhőháború indul
MA 08:28

London ismét nyomás alá helyezi az Apple-t, újabb felhőháború indul

📶 Az Egyesült Királyság kormánya ismét arra kéri az Apple-t, hogy hozzon létre egy kiskaput a titkosított iCloud felhőszolgáltatásban – ezúttal azonban a követelés kizárólag a brit állampolgárok adataira...